2016.05.10. 10:49:35 10607 231

Minden ötödik elhalálozást szívroham vagy stroke okoz az Európai Unióban
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Több mint egymillió ember halt meg szívrohamban vagy stroke-ban 2013-ban az Európai Unióban: 644 ezer ember szívroham és mintegy 433 ezer ember stroke-ban vesztette életét, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint minden ötödik elhalálozást e két betegség okozta.

Szívroham - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Szívroham

Magyarországon nőtt a szívroham okozta elhalálozás aránya - derült ki az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által szerdán közzétett adatokból.

A stroke gyors felismerése életet menthet. Nézd meg mik a tünetei>>

2000 óta azonban mindkét végzetes betegség aránya folyamatosan csökken az összes elhalálozásban az EU-ban: akkor a szívroham az elhalálozások 16,6 százalékáért, a stroke 11,5 százalékáért volt felelős, 2013-ban pedig 12,9 százalékért és 8,7 százalékért - olvasható az intézmény honlapján megjelent közleményben.

Öt korcsoportot elemezve kimutatható, hogy az elhalálozási kockázat láthatóan növekszik az életkorral: e betegségek a felelősek az elhalálozás kevesebb mint 10 százalékáért a 40 év alatti korosztályban, 10 és 20 százalék között a 40-69 év közötti korosztályban és 20 százalék fölött az ennél idősebb korcsoportban.

A szívroham és stroke halálozási aránya Franciaországban a legalacsonyabb, 6,0 és 5,7 százalék. A legmagasabb a szívrohamban elhunytak aránya Litvániában (36,7 százalék), Lettországban (28,9), Szlovákiában (25,7) és Magyarországon (25,3). Ez az arány a legalacsonyabb Franciaország után Portugáliában (6,5), Hollandiában 6,6), Belgiumban (7,6), Dániában (7,9) és Spanyolországban (8,6 százalék).

Az összes elhalálozásban a szívroham okozta elhalálozás legnagyobb mértékben Észtországban csökkent a 2000. évi 32,3 százalékról 23 százalékra. Dániában 8, az Egyesült Királyságban 7,7 Svédországban 6,9 százalék volt a csökkenés.

Litvániában azonban 4,3 százalékkal, Csehországban 4,2 százalékkal, Magyarországon 3,3 százalékkal és Horvátországban 2,9 százalékkal nőtt.

Stroke okozta az összes elhalálozás 19,7 százalékát Bulgáriában, 18,9 százalékát Romániában, 17 százalékát Lettországban és 14,3 százalékát Horvátországban és Litvániában. Magyarország 10 százalékkal szintén az uniós átlag alatt van.

A legalacsonyabb a stroke okozta elhalálozás Franciaországon kívül Dániában (6,4) Belgiumban és Németországban (6,5), Írországban, Luxemburgban és Ausztriában (6,6) valamint Hollandiában (6,7 százalék).

A stroke okozta elhalálozási arány Portugáliában csökkent a legnagyobb mértékben, 8,4 százalékkal, Észtországban 7,9 százalékkal, Csehországban 6,4 százalékkal. Litvániában (1,7 százalék) valamint Bulgáriában és Szlovákiában (0,9-0,9 százalék) nőtt. Magyarországon a 2000. évi 14 százalékról 2013-ra 10 százalékra csökkent.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Kiégés vagy téli fáradtság? - Így különböztesd meg őket

Január–február környékén sokan érzik úgy, mintha kifogytak volna az energiából. Nehéz reggel felkelni, a motiváció csökken, a mindennapi feladatok is nagyobb erőfeszítést igényelnek. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés: „csak fáradt vagyok, vagy már kiégtem?”

Ropogós öröm, kevesebb szénhidráttal, mandulaliszttel

A panírozott ételek sokak kedvencei: a ropogós külső és a puha belső kombinációja szinte minden étkezést különlegessé tesz. Ugyanakkor a hagyományos panírozás búzaliszttel és zsemlemorzsával sok szénhidrátot és kalóriát tartalmaz, ami nem mindig illik az egészségtudatos étrendbe. Itt jön képbe a mandulaliszt, amely nemcsak gluténmentes alternatíva, hanem gazdag fehérjében, egészséges zsírokban és vitaminokban, így a panírozott ételek egészségesebb, mégis ízletes változatát kínálja.

Virtuális főzőkurzusok segíthetik az egészséges táplálkozás elterjedését

A Semmelweis Egyetem legújabb, nemzetközi kutatások elemzésén alapuló vizsgálata szerint a digitális eszközök – különösen az online kulináris oktatóprogramok és virtuális főzőkurzusok – hatékony támogatást nyújthatnak a növényi alapú étrendek széles körű megismerésében és tartós alkalmazásában. Az elemzés arra is rámutat, hogy további digitális megoldások – például mobilalkalmazások, valamint SMS- és e-mail-alapú emlékeztető rendszerek – hosszú távon is segíthetik az egészséges táplálkozás iránti motiváció fenntartását.