2016.05.10. 10:49:35 10253 230

Minden ötödik elhalálozást szívroham vagy stroke okoz az Európai Unióban
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Több mint egymillió ember halt meg szívrohamban vagy stroke-ban 2013-ban az Európai Unióban: 644 ezer ember szívroham és mintegy 433 ezer ember stroke-ban vesztette életét, ami azt jelenti, hogy valamivel több mint minden ötödik elhalálozást e két betegség okozta.

Szívroham - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Szívroham

Magyarországon nőtt a szívroham okozta elhalálozás aránya - derült ki az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által szerdán közzétett adatokból.

A stroke gyors felismerése életet menthet. Nézd meg mik a tünetei>>

2000 óta azonban mindkét végzetes betegség aránya folyamatosan csökken az összes elhalálozásban az EU-ban: akkor a szívroham az elhalálozások 16,6 százalékáért, a stroke 11,5 százalékáért volt felelős, 2013-ban pedig 12,9 százalékért és 8,7 százalékért - olvasható az intézmény honlapján megjelent közleményben.

Öt korcsoportot elemezve kimutatható, hogy az elhalálozási kockázat láthatóan növekszik az életkorral: e betegségek a felelősek az elhalálozás kevesebb mint 10 százalékáért a 40 év alatti korosztályban, 10 és 20 százalék között a 40-69 év közötti korosztályban és 20 százalék fölött az ennél idősebb korcsoportban.

A szívroham és stroke halálozási aránya Franciaországban a legalacsonyabb, 6,0 és 5,7 százalék. A legmagasabb a szívrohamban elhunytak aránya Litvániában (36,7 százalék), Lettországban (28,9), Szlovákiában (25,7) és Magyarországon (25,3). Ez az arány a legalacsonyabb Franciaország után Portugáliában (6,5), Hollandiában 6,6), Belgiumban (7,6), Dániában (7,9) és Spanyolországban (8,6 százalék).

Az összes elhalálozásban a szívroham okozta elhalálozás legnagyobb mértékben Észtországban csökkent a 2000. évi 32,3 százalékról 23 százalékra. Dániában 8, az Egyesült Királyságban 7,7 Svédországban 6,9 százalék volt a csökkenés.

Litvániában azonban 4,3 százalékkal, Csehországban 4,2 százalékkal, Magyarországon 3,3 százalékkal és Horvátországban 2,9 százalékkal nőtt.

Stroke okozta az összes elhalálozás 19,7 százalékát Bulgáriában, 18,9 százalékát Romániában, 17 százalékát Lettországban és 14,3 százalékát Horvátországban és Litvániában. Magyarország 10 százalékkal szintén az uniós átlag alatt van.

A legalacsonyabb a stroke okozta elhalálozás Franciaországon kívül Dániában (6,4) Belgiumban és Németországban (6,5), Írországban, Luxemburgban és Ausztriában (6,6) valamint Hollandiában (6,7 százalék).

A stroke okozta elhalálozási arány Portugáliában csökkent a legnagyobb mértékben, 8,4 százalékkal, Észtországban 7,9 százalékkal, Csehországban 6,4 százalékkal. Litvániában (1,7 százalék) valamint Bulgáriában és Szlovákiában (0,9-0,9 százalék) nőtt. Magyarországon a 2000. évi 14 százalékról 2013-ra 10 százalékra csökkent.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Vége a fájdalomnak – így szabadulhatsz meg a benőtt körömtől

Kevés kellemetlenebb apróság van annál, mint amikor a lábujj körme – legtöbbször a nagylábujjé – benő a bőrbe. Az egyszerű mozgást, cipőviselést, sőt néha még az alvást is megkeserítheti. Sokan hajlamosak halogatni a megoldást, pedig a benőtt köröm kezelhető, és néhány jó szokással akár megelőzhető is.

Mosás tippek kezdőknek és haladóknak(X)

A mosás a háztartásban alapvető rutin. Sokan mégsem gondolnak bele, hogy mennyire sok tényező befolyásolja a végeredményt. A rosszul megválasztott program, a túl sok mosószer vagy a helytelen szárítás nemcsak a ruháinkat teheti tönkre, de feleslegesen terheli a pénztárcánkat és a környezetet is. Cikkünk kezdőknek és haladóknak egyaránt hasznos mosási tippeket kínál, hogy a ruhák tovább maradjanak újszerűek, és a folyamat is hatékonyabbá váljon.

A sportteljesítményre is hatással van a nagy meleg és a magas páratartalom

A magas hőmérséklet és páratartalom hatással van a szervezet hőháztartására, ami különböző mechanizmusokon keresztül befolyásolja az erőkifejtést, az állóképességet és a koncentrációt is. Nagy melegben a szervezet saját védelmét helyezi az első helyre, így óhatatlanul csökken a fizikai teljesítmény. Ezért, bár a nyár kiváló időszak a szabadtéri sportolásra, kulcsfontosságú a test hőháztartásának védelme, a megfelelő hidratálás, a túlterhelés elkerülése, valamint a napvédelem – mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének tanszékvezetője.