Mit tehetünk, ha tombol az allergiaszezon?
Szemirritáció, tüsszögés, orrdugulás, köhögés, bőrviszketés. Legfőképpen ezek a tünetek jellemzik a szezonális allergiát, melyről egyre többen úgy gondolják, hogy a korábbiakhoz képest súlyosabb és hosszabb ideig tart. Vajon mennyire bizonyul igaznak az előbbi vélekedés, és mit kell tudnunk a nyári allergiáról, illetve annak lehetséges enyhítési módszereiről? Ezeket a kérdéseket igyekszünk megnézni az alábbi sorokban.
Az elnyúló pollenszezon lehetséges hatásai
Az AAMC egyik idei cikkében arról számol be, hogy a tudósok szerint az elmúlt évek során egyre melegebbé váló hőmérséklet és egyéb környezeti tényezők rontották a szezonális allergéneket (ilyen például a virágpor, a spórák, a penész stb.) Mivel az allergiás reakciókat kiváltó, az immunrendszer túlérzékenységét okozó allergének a szokásosnál hosszabb ideig virágoznak, a pollenszezon is hosszabb ideig tart. Ez pedig sok ember esetében fokozza az allergiás tüneteket. A CDC betegségmegelőzési központ 2021-ben kimutatta, hogy minden negyedik felnőtt és minden ötödik gyermek szenved szezonális allergiától. Azóta az allergológusok szerint növekedés tapasztalható, amit jelentős mértékben befolyásolt az éghajlatváltozás miatti levegőben szálló pollenterhelés. Az előrejelzések szerint ez 2050-re még azokon a területeken is érvényesülni fog, ahol jelenleg viszonylag alacsony a terhelés.
Sanijiv Sur allergológus nem túlzottan derűlátó e tekintetben, ugyanis meglátása szerint: „Kétségtelen, hogy a globális felmelegedés hatására a pollenszezon is kitolódik.” Sur megjegyzi, hogy bár sokan úgy vélik, hogy a szezonális allergiák nem jelentenek többet némi átmeneti kellemetlenségnél, azonban negatívan befolyásolhatják az egészséget, és hatásuk a gazdaságban is érezhető lehet. Ezt a nézetet látszik megerősíteni az a 2016-ban végzett svéd allergia-tanulmány, ami a gazdasági hatásokat is szemügyre veszi. Ebben rámutattak a szezonális allergiában érintettek munkahelyi hiányzásaira, illetve a közel 3 és fél milliárd dollárra becsült orvosi kezelések gazdasági hatásaira.
Néhány kutatásból arra is fény derül, hogy az allergéneknek DNS-károsító ismérvük is van (gyulladást okozva az orrüregben és a tüdőben). Nem beszélve arról, hogy a pollen gyakori kiváltó oka az asztmás rohamoknak.
Néhány potenciális óvintézkedés az allergének csökkentése érdekében
A Broward Health javaslatai szerint a polleneknek és más allergéneknek való kitettség csökkentése érdekében az első lépés az, hogy a pollentermelés csúcsidejében bezárjuk az ablakokat. Ez azért fontos, mivel a pollenrészecskék könnyedén bejutnak a nyitott ablakon keresztül, és felhalmozódhatnak az otthonokban, irodákban. Bár nyáron rendkívül kellemetlen lehet, azonban javasolják, hogy a szabadban az egyik leghatékonyabb allergénekkel szembeni védekezésnek a maszkviselés bizonyulhat. Ezt érdemes lehet fontolóra venni, ugyanis a maszk segít kiszűrni a pollenszemcséket, amiket e nélkül az óvintézkedés nélkül belélegeznénk. Különösen a légúti betegségben, valamint az asztmában érintetteknek érdemes élni ezzel a módszerrel.
További módszerként szolgálhat az otthonokban és irodahelyiségekben történő légszűrők felszerelése, melyek felfogják és eltávolítják a levegőből az allergéneket, illetve csökkentik az allergiás reakciókat esetlegesen kiváltó irritáló anyagok számát. A súlyos allergiában szenvedők számára a nagy hatékonyságú szűrők beszerzését tanácsolják, melyek képesek visszatartani a 0,3 mikron méretű levegőben keringő részecskék közel 99 százalékát is. A HEPA-szűrők pedig az olyan beltéri allergének minimalizálásában is segítséget nyújthatnak, mint a poratkák vagy a háziállatok szőre.
