Pálmaliliom az otthonunkban
A jukka, azaz Yucca elephantipes, Magyarországon inkább jukka fa, pálmaliliom és elefántláb neveken ismert. Ugyanakkor semmi köze a pálmákhoz, a liliomokhoz… vagy az elefántokhoz. Ráadásul az elefántlábon túl a növény több típusa is elterjedt itthon, anélkül, hogy a köztudatba ivódott volna, hogy melyik például a kerti jukka.
Az egyik leginkább jellegzetes szobanövény, ami jópofa alakjának köszönhetően évtizedek óta megtalálható a hazai otthonokban, alaposan átver minket a magyar nevével. Spárgafélék rokona, egyszikű növény, több köze van a fűfélékhez, mint a pálmákhoz vagy a liliomokhoz. Gyökereit a Karib-térségben, Latin-Amerikában szívesen fogyasztják gyógynövényként magas C-vitamin és tápanyag tartalma miatt, illetve burgonya helyett.
##Az a bizonyos elefántláb – az otthoni jukkád
Általában egyenes példányokat tudunk beszerezni, melyek vaskos törzsük végéből oldal irányba növesztik leveles águkat. Előfordul különleges, több felé ágazó növényke is és szoktak 2-3 önálló növényt összefonva szorosan egymáshoz ültetni is. A fiatal levelek fölfelé állnak, míg az idősebbek lehajlanak, csüngenek. Ez a legismertebb jukkaként fellelhető típus, barkács- és bútor áruházak kertosztályától a növény árudákig és piacokig bárhonnan szert tehetünk rájuk. Azonban nem egyedüli fajta. A méltán népszerű szobanövényen túl többféle jukkával találkozhatunk, például a kertünkben is.
Fürtös (avagy kerti) pálmaliliom
Nagyjából méter magas bokorként díszeleg teljesen kifejlett állapotában, virágszára azonban három méterig is magasodhat. Ennek köszönhetően igen látványos, mutatós növényke. Levelei széle jellegzetesen fehér szálakkal átszőtt, ennek köszönhetően pedig virágzások közötti időszakban is könnyen felismerhetjük. A többi jukkához hasonlóan rendkívül jól tűri a szárazságot, tűző napot, tehát öntöznünk és árnyékolnunk sem szükséges. Kertbe kiültetve remekül érzi magát, masszív bokrocskája remek alacsony szintű térelválasztó kerten belül is és odavonzza a látogatók tekintetét. Nemesítéseknek köszönhetően élénk, izgalmas sárga árnyalatokban is beszerezhetjük, ezeket Bright Edge illetve Color Guard néven keressük.
Yukka rostrata
Szintén nagyon szép dísze a kertnek: keskeny, zöldes-szürkés levelei sűrűn magasodnak az ég felé, az olykor 5 méter magasságba meredező törzs csúcsáról. Rendkívül impozáns, ám valamivel kényesebb a fürtös pálmaliliomnál. Csak jó vízelvezetésű helyre ültethetjük, ha hosszan szeretnénk csodálni, ugyanis a pangó víz, az áztatás elrohasztja a gyökereit. A téltől nem kell féltetnünk, mínusz 20 Celsius fokig jók vagyunk nála, de érdemes a régi, elszáradt leveleket a törzsön hagyni. Ezek a levélkék kis télikabátként védik majd növényünket a téli fagyoktól. Eredeti élőhelyén akár 15 méteres magasságot is elérhet, ehhez viszont szüksége van jó sok fényre és napsütésre. Szobanövényként tartva sajnos nem virágzik, pedig szabadon gyönyörű, hatalmas, krémfehér, harang alakú virágokat hoz.
Jukka gloriosa
Gömböcske formájú bokor nálunk többnyire nem nő egy-másfél méternél nagyobbra, ám eredeti élőhelyén, Észak-Amerikában akár 2 méterig nyúlhat törzse. Szürkés-zöld színben pompázik, bizonyos nemesítéseket pedig sárga színezet tesz izgalmasabbá. Levelei hegyesek, így kerti útvonaltól picit távolabb érdemes ültetnünk. Az éghajlatunkat egyébként jól bírja, nincs gondja sem faggyal, sem havazással.
A molylepke is hasznos?
Bizony a jukkák szempontjából mindenképp, hiszen a molylepke a fő beporzójuk! Eredeti élőhelyükön együttműködésben élnek – míg a növény leveleivel otthont, virágmagjaival táplálékot biztosít a molylepke petéinek és hernyójának, addig a molylepke a jukka beporzásáról, szaporodásáról gondoskodik!
Forrás: oazis.hu
