Vízválasztó felmelegedés
Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre? A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is...
Ma már kevesen vitatják, hogy bolygónk éghajlata a földtörténeti korok ritmusához képest számottevően nagyobb sebességgel változik. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá váltak, hirtelen fellépő szárazság, majd hektikus ütemben előálló vizes periódusok váltják egymást sokszor pusztító viharok kíséretében – mondta el Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. szakembere Az éghajlatváltozás hatása a Föld vízgazdálkodásán tükröződik vissza a legélesebben című előadásában, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május végén rendezett konferencián tartott.
A Klímaügye(in)k – Climatters - Országos fenntarthatósági szakmai nap elnevezésű nemzetközi rendezvényen Szigeti Tamás elmondta, hogy a Föld légkörének felmelegedésével kapcsolatos tanulmányok szerint az atmoszféra +2 oC-os átlaghőmérséklet-emelkedése visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. Ehhez a jelenséghez még egy – a közgondolkodásban kevésbé ismert – jelenség csatlakozhat: a Nap ciklikus aktivitás-csökkenéséből következő lehűlés.
Az időjárás, illetve a hőmérséklet ingadozása elsődlegesen az érintett területek közelében lévő vízrendszereken keresztül érezteti hatását.
· A száraz időszakokban vízellátási nehézségek jelentkezhetnek,
· A nedvesebb időjárási körülmények idején a felszínen felszaporodó víztömegek árvizet, belvizet okozhatnak,
· Egyben veszélyeztethetik a mélységi vizek tisztaságát, ezzel együtt az egészséges ivóvíz-ellátást is,
· Amennyiben a rendkívül csapadékos klíma, a kommunális és ipari hulladékok szabálytalan elhelyezésével párosul, a hulladékokból kioldódó veszélyes anyagok a vízbázisok elszennyeződését, elfertőződését okozhatják.
Az előttünk álló évtizedekben várható éghajlati, környezeti tényezők tehát komoly kihívást jelentenek az emberiség számára. Az energiahordozók, valamint az élet fenntartásához szükséges édesvizek felhasználásában, összességében a Föld erőforrásainak pazarló kiaknázásában az eddigi gyakorlattal szemben nagyobb önmérsékletre lesz szükség.
Ne feledjük, a Föld összes vízkészletének mindössze 3,4%-a az édesvíz, és ennek is csak töredéke az iható vízmennyiség. A szolgáltatást, termelést végző szervezetek, vállalatok részéről nem lesz elegendő a verbális társadalmi felelősségvállalás hangoztatása, tényleges, a jövő generációinak életfeltételeit kevéssé veszélyeztető technológia alkalmazására lesz szükség. A jövőbeni emberi lét „fenntarthatósága” érdekében természetesen nemcsak a nagyvállalatoknak van kötelezettsége, hanem a társdalom elemi összetevőjének, magának az egyénnek is.
Még egy gondolat a fenntarthatóság kérdésével kapcsolatban: Földünk fizikai anyagforgalmát illetően zárt rendszernek tekinthető, hiszen a kozmikus térből lényegében elektromágneses sugárzás révén kap energiát, amelyet – megváltozott hullámhosszal – visszasugároz a kozmoszba. Ilyen formán érvényesnek tekinthetők rá a zárt rendszerek termodinamikájának alaptörvényei. Ezek közül a második törvény (tétel) a zárt rendszerek entrópiájának növekedéséről szól.
Az entrópia-növekedés pedig többek között egy meglévő szerkezet rendezettségének csökkenését jelenti. Ezt a kikerülhetetlen folyamatot – az előadó véleménye szerint – ma nem veszik számításba a Föld technológiailag fejlett országaiban, amikor az ipari fejlesztéseket, kommunális ellátórendszereket tervezik.
Példaként említette az 1982-es, Gerle György Tervszerű környezetfejlesztés című, az Akadémia kiadónál megjelent munkáját említette. A szerző egyik alapgondolata az, hogy az ipar által előállított valamennyi terméke életciklusa a hulladéklerakókban vagy égetőművekben végződik.
Forrás: laboratorium.hu
