2015.10.27. 08:43:46 8553 143

WHO: rákkeltőek a feldolgozott hústermékek
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és "valószínűleg" a vörös húsé is - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmányából.

Sonka szeletek - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Sonka szeletek

"Az eredmények igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek" - mondta Christopher Wild, a kutatást végző lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) igazgatója.

A végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek - például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok - fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is - állítják a WHO szakértői, akik a vörös húsok közé sorolják a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.

"Az IARC munkacsoportja megállapította, hogy a feldolgozott hús fogyasztása végbélrákot okozhat" - hangsúlyozta a tanulmány, amely szerint a hasnyálmirigyrákkal való kapcsolatot is vizsgálták, de az eredmények nem meggyőzőek.

A vörös hús esetében pedig az eredmények nem kielégítően biztosak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vörös hús fogyasztása és a végbélrák között van kapcsolat, ahogy a hasnyálmirigy- és a prosztatarák között is.

A témában született tudományos munkák összesítése alapján a szakértők úgy látják, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát. A vörös hús esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt.

A felvágottaknak és más húsipari termékeknek olyan rákkeltő anyagok közé sorolása, mint a dohány vagy az azbeszt, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ugyanannyira veszélyesek is - jelezte az ügynökség. A Global Burden of Disease Project legfrissebb adatai szerint a hústermékekben gazdag táplálkozásnak évente 34 ezer, rákos megbetegedés miatt bekövetkezett haláleset tulajdonítható, míg évi egymillió halálesetet okoz a dohányzás, 600 ezret a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, 200 ezret pedig a légszennyezettség.

"A feldolgozott hús fogyasztása okozta végbélrák kialakulásának kockázata továbbra is gyenge, de a kockázat nő az elfogyasztott hús mennyiségével" - hívta fel a figyelmet Kurt Straif, az IARC kutatóorvosa. Véleménye szerint azonban miután nagyon sokan fogyasztanak feldolgozott húst, a rákkeltő hatás a közegészségügy számára jelentőséggel bír.

Az IARC több mint nyolcszáz tanulmány alapján sorolta a feldolgozott hústermékeket az emberre nézve rákkeltő hatású anyagok kategóriájába. Azt ugyanakkor elismerte, hogy "még nem igazán tudni", hogyan növelik a húsipari termékek a rák kockázatát, jóllehet a feldolgozás során kialakuló vegyi összetevőket gyanítják a rákkeltő hatások forrásaként.

A vörös hús fogyasztását "valószínűleg rákkeltőnek" sorolta be az ügynökség "korlátozott jelzések" alapján. Miután azonban a vörös húsnak vannak tápláló hatásai is, a tanulmány a nemzeti kormányokra és a nemzetközi szabályozó ügynökségekre bízza, hogy a kockázatokat és az előnyöket taglaló tanulmányokat tegyenek közzé.

Az ügynökség szerint a kérdés azért is felmerül, mert a húsfogyasztás növekvő tendenciát mutat a világban, elsősorban az alacsony jövedelmű országokban.

A magas fokon történő sütés vagy a húsnak a lánggal való érintkezése következtében további rákkeltő hatás alakulhat ki, de a sütés esetleges szerepe még nem igazán ismert ezen a téren az ügynökség szerint.

A tanulmány azt a következtetést nem vonja le, hogy érdemesebb vegetáriánusnak lenni, mert "a vegetáriánus és a húsos étrendeknek is megvannak a különböző előnyei és hátrányai az egészségre nézve". A hús például proteint, vasat, cinket és B-vitamint tartalmaz.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Az újrakezdés pszichológiája – Miért érezzük szeptembert új évnek?

Bár a naptári év januárban kezdődik, sokan mégis szeptemberben érzik úgy, hogy új fejezet nyílik az életükben. Amikor beköszönt az első őszi évszak, sokakban ismerős érzés ébred: mintha valami új kezdődne. A nyári szabadságok véget érnek, újra megtelnek az iskolák, felgyorsul a munkahelyi élet, és a hétköznapok visszanyerik megszokott ritmusukat. Bár a naptár szerint az új év még messze van, mégis ilyenkor fogalmazunk meg új célokat, terveket és elhatározásokat. Nem véletlen, hogy sokan szeptembert egyfajta „második újévként” emlegetik.

Miért fájhat gyakrabban a fejünk az időjárás változásakor?

Vannak napok, amikor már reggel érezzük, hogy valami megváltozott körülöttünk. Nehezebben ébredünk, tompábbnak érezzük magunkat, és akár a fejünk is fájni kezd. Sokak számára az időjárás változása szinte előre jelzi a fejfájást. Egy hidegfront, hirtelen lehűlés vagy éppen a légnyomás változása érzékenyebbé teheti a szervezetet.

Az átmeneti időszak takarítása – Mire figyeljünk nyár után?

Sokan tavasszal végeznek nagytakarítást, az őszi felfrissítés azonban legalább ennyire fontos. A nyári por, a pollenek, a kerti használat nyomai és a melegebb időszak során háttérbe szorult feladatok ilyenkor egyszerre kerülnek előtérbe. Egy alapos, mégis jól átgondolt takarítás nemcsak esztétikai kérdés, hanem a komfortérzetünket és az egészségünket is javíthatja.