A kertészkedés a demencia gyógyszeres kezelésének hatékony kiegészítője és alternatívája lehet, mindez azért is fontos, mert az átlagéletkor kitolódásával a demencia korunk népbetegsége lesz – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.
Sokan úgy vélekednek, hogy az idősebb korba lépő emberek többsége arra vágyik, hogy kipihenje a „végleg” maga mögött hagyott aktív éveket, és ideje hátralévő részét elmélkedéssel, szemlélődéssel, visszavonultan élje. Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mivel kívánja tölteni a rendelkezésére álló életidőt, közöttük pedig akadnak olyanok is, akik a „legjobb éveket” nem engedik elköszönni a fiatalság elmúlásával.
A meleg és hideg fogadtatásban egyaránt bőségesen részesült veganizmus, az állati eredetű termékek teljes kiiktatásának filozófiájára épül. Ez azt jelenti, hogy jóval többet foglal magában, mint az étkezési szokásokat, hiszen sokkal inkább egy életmód, melynek követői elutasítják az állatok „árucikké” degradálását és kizsákmányolását. Kiterjed az öltözködési stílusra, a kozmetikumok, és egyáltalán olyan termékek és márkák használatára, amelyek magukon hordozzák a „vegán” jelzőt. A tudósok nemrégiben arról számoltak be, hogy amennyiben két hónapon át kizárólag vegán étrendet folytatunk, az rendkívüli hatást gyakorolhat a biológiai életkorunkra.
Mi nők, ha kívánhatnánk a „tündér keresztanyánktól”, az egyik kérésünk biztosan az lenne (amellett persze, hogy bármennyit ehetünk, soha nem hízunk:)), hogy a bőrünk maradjon sokáig feszes, ragyogó, a ráncokat pedig még csak hírből se ismerjük!
Az öregedés természetes folyamat, amely minden ember életében bekövetkezik, és bár sokan félnek tőle, valójában számos előnyt is tartogat. Az idő múlásával szerzett tapasztalatok és bölcsesség hozzájárulnak személyiségünk fejlődéséhez, miközben egészségünk megőrzése érdekében is egyre tudatosabbá válunk.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) szegedi Neuron Fiziológia és Terápia kutatócsoportja szerint az idegsejtek hatékonyságromlása okozza a mozgás és gondolkodás lassulását öregkorban.
Az örök fiatalság titkát az ember nagy valószínűséggel azóta kutatja, amióta lejött a fáról - jegyezte meg szellemesen Papp Zoltán író a hetvenes évek elején. Hozzáfűzi: bár az ez iránti érdeklődés-kutatás heve néha ellankadni látszik, mégis egy új-régi hajtóerő ismételten lángra lobbantja azt. Létezhet olyan megoldás, technika vagy orvosbiológiai beavatkozás, amellyel lényegesen megnövelhető az életkor? Ha igen, akkor legfeljebb meddig élhet az ember? Lássuk!
Sokan a futást hobbiként, mentális és fizikai „felszabadítóként”, a mindennapi stresszhelyzetek eloszlatójaként, örömforrásként értelmezik. Mások kapaszkodót, elhivatottságot, életfilozófiát látnak a futásban. Az alábbiakban megnézzük, hogy miért érdemes mindenkinek felvenni a futócipőt. Igen, még azoknak is, akik úgy gondolják: a futás nem nekik való, és korábban meg sem fordult a fejükben, hogy valaha is ezzel a mozgásformával próbálkozzanak.
Az öregedéstől való félelem ma már szinte minden korosztályban tetten érhető, és egyértelműen negatív hatást gyakorol az egészségre és jóllétre. Bár régidők óta sokan abban reménykednek, hogy egyszer mindenki számára könnyen hozzáférhetővé válik az örök fiatalság széruma, ezidáig még nem került sor erre. Néhányak szerint viszont nem érdemes emiatt aggodalmaskodnunk, hiszen egy véges térben nem bizonyos, hogy létezhet az örökéletűség ajándéka. Mit tehetünk hát?
Az intelligencia egyik fő alkotóeleme, az úgynevezett g faktor kutyáknál is létezik, és sok jellemzőjében, többek között öregedési mintázatában is hasonlít az emberi g faktorhoz. Ennek vizsgálata így közelebb vihet minket az emberi kogníció szerveződésének, valamint a korral járó kognitív hanyatlás folyamatának megértéséhez - írták az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszék kutatói legújabb, a GeroScience című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Az embereket már a kezdetektől foglalkoztatja az örök élet kérdése. A modern kultúrákban az elmúlásról való beszélgetés olyannyira kényelmetlenül érinti az egyéneket, hogy a halál felkerült a tabutémák különféle normákkal és hárító megnyilvánulásokkal elleplezett listájára. És bár az örök élet forrásának kifürkészése századunkban nem feltétlenül zajlik rejtélyes alkimista laboratóriumok mélyén, mégis ugyanolyan aktív a téma iránti érdeklődés, csak korhoz igazodó módon.
Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával - derül ki egy tanulmányból, amelynek első szerzői Kerepesi Csaba, a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (HUN-REN SZTAKI), valamint Torma Ferenc, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kutatói.
Ha most megkérdeznének téged arról, hogy szerinted létezik-e ideális életkor? Te mit válaszolnál? Egy viszonylag friss közvélemény kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek többsége – talán sokak számára meglepő módon – a 36 éves kort tartja a legoptimálisabb életszakasznak. Mi több: hangsúlyozták, hogy amennyiben megtehetnék, úgy ebben a korban állítanák le az idő haladását. Ha ez tényleg igaz, akkor miért is tartanak oly sokan a sorsfordító negyedik X-hez való közeledéstől, és miért kerülnek megannyian lelki válságba ilyenkor?
Az öregedéstan, avagy gerontológia, szerint minden többsejtű szervezet – így az emberé is – végül elhasználódik, így idővel nem lesz képes aktívan fenntartani azonosságát. A tudósok minderről sommásan úgy vélekednek, hogy az entrópia mindig győzedelmeskedik, a rendezetlenség mértéke végül felülkerekedik a szintézissel szemben. Az öregedés is egy ilyen jellegű folyamat részeként tartható számon.
Sokan igyekszünk megállítani, de legalábbis lassítani egy kicsit az időt, illetve az idő múlásának hatásait. Festjük a hajunkat, krémeket, pakolásokat teszünk az arcunkra, ne adj’ Isten radikálisabb megoldásokhoz folyamodunk, hogy eltüntessük ráncainkat.
Sokak szerinte a kor csak egy szám, nem kell és nem is szabad rágörcsölünk az idő múlására. Egyrészt nem igen tehetünk ellene semmit, mert bármennyire harcolunk ellene, az idő bizony múlik. Másrészt a folyamatos küzdelem akár negatív irányba is terelheti az eseményeket, aminek aztán újabb és újabb harc lesz az eredménye.
A botox (botulinum toxin) az utóbbi években egyre elterjedtebbé vált az esztétikai beavatkozások világában, mint az öregedés jeleinek kezelésére szolgáló eszköz. Azonban a népszerűsége mellett sok kérdés és vitás pont is felmerült körülötte. Mi a botox, hogyan működik, és milyen előnyei és kockázatai vannak? Íme, egy áttekintés a botoxról.
Az öregedés a maga listányi kevésbé tetszetős ismérvével minden ember ajtaján bekopogtat. Derűlátó reményeink szerint inkább utóbb, semmint előbb kerül sor erre a váratlan-kéretlen „kopogásra”. Az sem kétséges, hogy ezt a kellemetlen örök hívatlan vendéget legszívesebben a küszöbön kívülre kívánnánk tessékelni, az egyetlen feléje intézett gesztusunkkal karöltve, amit az ajtónkra tűzött „Nem vagyok itthon!” feliratú tábla képezne. A National Institute on Aging (Nemzeti Öregedésügyi Intézet) az öregkort övező mítoszokról egyebek mellett megjegyzi, hogy:
Valószínűleg sokaknak nem kell bemutatni Az 50 első randi (50 First dates) című amerikai romantikus vígjátékot. A történetben szereplő bájos, kreatív és humoros Lucyt (Drew Barrymore) egyszerűen lehetetlen nem-szeretni. Ugyanakkor a szerelméért az első pillanattól minden lehetőt megmozgató Henry (Adam Sandler) is gyorsan belopja magát a szívünkbe. Sajnálatos módon kettejük bontakozó románcának útjába gátat gördít valami. Lucy még a találkozásuk előtt súlyos autóbalesetet szenvedett, amelynek következménye a korrigálhatatlan rövid távú memóriasérülés.
Elfedni vagy nem elfedni? Ez itt a kérdés! Az erős nyári napsütésben sokkal zavaróbb lehetnek az ősz hajszálak és az ősz lenövés, ha már elkezdtél őszülni. A lenövés amúgy is sokunkat zavar, így itt az ideje meggondolni, tudnánk-e a természetes mákos, szürke, ezüst vagy fehér hajszínünkkel élni.