A Mikulásgyár meghívására idén is eljön Magyarországra Joulupukki, a finn Mikulás.
Olyan mintha hasonlót már olvastál volna valahol, valamikor? Az emlékezeted nem csal! Tavaly felültem erre a vonatra, és az idén sem szándékozom róla leszállni! Sok-sok ehető piros Mikulás sapkát szeretnék gyártani, hogy aztán közösen elfogyaszthassuk Szent Miklós napján.
A csaholó, nyávogó és egyéb jellegzetes hangokat kiadó családtagjaink, és most maradjunk a háziállatoknál, habár igazi egyéniségek, sok fajtájukra jellemző közös tulajdonság birtokában is vannak, amelyről (vagy a miértjéről) egy átlag gazdinak sokszor tudomása sincs.
Amikor a minap a verőfényes őszi napsütésből beléptem az egyik élelmiszerlánc boltjába majdnem hanyatt estem. Vagy 150 darab, különböző márkájú csokimikulás nézett velem szembe a sor végi gondoláról. Értem én, hogy fogyasztói társadalom és kell a bevétel… de két hónappal előre? Az ismerőseimmel történő beszélgetések alkalmával megbizonyosodtam arról, hogy bizony mások is frusztrálónak találják azt, hogy az üzletek már ilyen korán elkezdik árusítani a karácsonyi kellékeket.
Télapó, Mikulás, Santa Claus, Karácsonyapó… számtalan névvel illetik és változatos hagyományokat tulajdonítanak ennek a misztikus alaknak világszerte, ám közös vonások is jócskán akadnak: a piros ruhás és fehér szakállú, jóságos figura a szeretet ünnepéhez köthető. A róla szóló élőszereplős és animációs filmek pedig remek szórakozást nyújtanak kicsiknek és nagyoknak!
Ho-ho-hogyan lesz a kedvenc sütinkből Télapó-sütemény? Olyan végtelenül egyszerűen, hogy a homlokodra fogsz csapni, ami miatt ez nem jutott eddig az eszedbe! Ha ma már nem állsz neki sütni, mentsd el ezt a praktikus kis ötletet jövőre!
Ki mondta azt, hogy a Mikulás csak a gyerekeket ajándékozhatja meg? Most tekintsünk el attól az egyszerű ténytől és igazságtól, hogy a "Mikulás" az tulajdonképpen mi magunk vagyunk. Mi loholjuk körbe a fél várost, hogy beszerezzük a gyerek ajándékait időre. Szóval, most legyünk egy kicsit MI a gyerekek! Tegyünk félre egy pár percre mindent, lazuljunk el és eresszük el a fantáziánkat! Jusson eszünkbe a saját gyerekkorunk! Az a varázs, az az izgalom és az az élmény. Megvan? Ha sikerült felidézni ezt a régi emléket, akkor nyugodtan ültesd el ezt az érzést magadban, itt, ma, a már felnőtt világodba! Hogyan? Máris mondom!
December 6-án Mikulás-napi programokkal, kézműveskedéssel, mézeskalács díszítéssel, állatvédelmi témahéttel és a kert legújabb lakójával, a dolmányos hangyásszal várja az Fővárosi Állat- és Növénykert a gyermekeket, óvodás és iskolás csoportokat.
Mindannyian ábrándoztunk arról gyerkőcként, vajon milyen lehet az igazi Télapó. Kedves, de azért szigorú? Vicces, de azért komoly? Olyan, mint bármelyikünk, vagy nincs hozzá fogható? Milyen lehet találkozni, beszélni vele? Biztos szeretnénk vele cseverészni, vagy jobb, ha nem is ismerjük igazán és csak elképzeljük, milyen is a jó öreg nagyszakállú?
A hagyományos édesség dömping mikuláscsomag köntösbe bújtatva ma már nem tűnik annyira jó megoldásnak, ha valóban törődünk gyermekeink egészségével. Igyekezzünk ne hozzászoktatni őket az édességevéshez, próbáljunk jó példával elöljárni! A Mikulás által a csizmába rejtett meglepetések idén lehetnek például édességmentesek, de hasonlóan ízletesek.
Az amerikai filmekből leginkább a karácsonyi kis történeteket szeretem, mivel ez idő tájt szomjazik leginkább a lelkem a csodára. Ekkor még a sok sem sok: jöhet a giccsparádé, persze csak a jóízlés határain belül! A felaggatott karácsonyi zoknik viszont különösen tetszenek.
Ha a Mikulás úgy ítélte meg, hogy Nálatok olyan jó gyerekek laknak, hogy mindezt csak úgy tudja kifejezni, hogy temérdek csokival tömi meg az apró csizmákat, és azok elpusztításában már Apa sem tud segíteni, akkor lép a színre Anya, aki néhány frappáns ötlettel rukkol elő, hogy finom desszertek formájában éljenek tovább a jutalom csokik.
Ma reggel milliónyi gyermekszem csillogott boldogan, amikor felfedezte, hogy a tegnap este szépen kifényesített cipőcskéjében finom csokoládék, cukrok, gyümölcsök, esetleg javító célzatú virgács formájában otthagyta kedves üdvözletét a Mikulás. Ennek az önfeledt örömnek nem egyszer a házi kedvencek, és maga a Mikulás is „áldozatául esik.”:-)
Nem gond, ha a gyermeked hisz a Mikulásban, és az sem probléma, hogy Te beszállsz ebbe a – mondjuk ki – apró hazugságba. A gyerekeknek kell a mese, és a piros ruhás szakállas bácsi történetét – és természetesen a csokihegyeket - egyszerűen imádják. Miért vennéd el tőle ezt a szép ünnepet?