A bélbaktériumok szerepét vizsgálják a testsúly szabályozásában magyar kutatók
A bélben élő baktériumok élettani szerepét vizsgálja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapított Lendület-kutatócsoportot. A kutatók egyebek mellett azt szeretnék a vizsgálatok eredményeiből megtudni, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal - olvasható az MTA szerdai közleményében.
A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) a legkülönfélébb - a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő - betegségek kialakulásában játszik szerepet, az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. Emellett valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is - vallja Tombácz Dóra biológus, aki a Stanford Egyetemen korábban már foglalkozott mikrobiom-kutatással.
A kutatás témája részben az elhízás hátterében húzódó élettani és mikrobiológiai mechanizmusokat tárja fel.
Mint írják, az elhízás szövődményeképpen számos betegség kialakulhat. A leggyakoribb közülük a 2-es típusú cukorbetegség, de nyilvánvaló az elhízás, illetve a szív- és érrendszeri, valamint számos daganatos megbetegedés kapcsolata is. A beszámoló szerint a vizsgálatokba ezért diabéteszes és nem diabéteszes elhízott embereket is be fognak vonni.
A kutatók kísérleteik során vizsgálni fogják több népszerű diétás módszer hatékonyságát, illetve hatásukat a mikrobiom összetételére.
"Az egyik az alacsony szénhidráttartalmú diéta lesz, de más alanyok az úgynevezett 160 grammos (pontosabban meghatározott, személyre szabott mennyiségű szénhidrát bevitelét előíró) diétát fogják követni" - idézik a közleményben Tombácz Dórát.
A résztvevők által követett étrendek mikrobiomra gyakorolt hatását a tőlük vett székletminták vizsgálatával fogják nyomon követni, évente több alkalommal. Mint írják, a székletvizsgálat segítségével nem invazív módon lehet tetten érni a bélben élő baktériumok, gombák és vírusok összetételének változásait.
Az emberi szervezetben és annak felületén élő mikrobák 70 százaléka a bélcsatornában található, és nyilvánvalóan ezekre hat leginkább a táplálkozás átalakulása.
A kutató szerint a csökkentett szénhidrátbevitel mikrobiomra tett hatásának vizsgálata emberben kifejezetten új irány, mivel az eddigi kutatásokban jórészt rágcsálókat vizsgáltak.
A kutatók azt remélik, hogy a vizsgálat eredményeiből megtudhatják, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal. Emellett a kezelésre jelentkező elhízott betegek számára személyre szabott edzésprogramot is beállítanak, és azt várják, hogy ennek is lesz hatása a mikrobiomra.
A mikrobiom organizmusai a gazdaszervezet (vagyis az ember) sejtjeire is kihatnak, feltételezhetően megváltoztatják a gének kifejeződését, aktivitási állapotát. A székletvizsgálat ennek feltérképezésére is alkalmas lehet, hiszen a székletben sok, a bélfalról levált bélhámsejt található - olvasható a beszámolóban.
Mint írják, az emberek mellett kutyamodellen is megpróbálják majd a szénhidrátok mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálni. A kutyák vizsgálatának előnye, hogy náluk teljesen ellenőrizhető a táplálék összetétele és a táplálkozások időzítése.
A közlemény szerint a mikrobiom-vizsgálatok az utóbbi időszak orvostudományi kutatásainak egyik "legforrongóbb" területét jelentik. "A rajtunk és bennünk élő mikrobák lehetséges hatásai beláthatatlanok, már csak azért is, mert a sajátjainknál jóval több olyan sejt él bennünk, amely nem a miénk, hanem különálló organizmusként tenyészik a szervezetünkben, és a körülményei döntően befolyásolják azt, hogy pozitív vagy negatív hatást fejtenek-e ki az egészségünkre (ha van ilyen hatásuk)" - írják.
A mikroorganizmusok részt vesznek egyes vitaminok metabolizmusában, segítik az immunrendszer működését, neurológiai hatásuk is van, például a depresszióra is hatással lehetnek. Vannak adatok a mikrobiom egyensúlya és az ízületi gyulladás vagy több ráktípus közötti kapcsolatra.
A mikrobiom egyensúlyának felborulását diszbiózisnak nevezik, ami egyértelműen negatív következményekkel jár az ember egészségére. Egészen új eredmény, hogy ez alól valószínűleg a Covid-19 betegség sem kivétel. Az már egyértelmű, hogy az elhízás, illetve a diabétesz rizikótényező a súlyos komplikációk kialakulásában - írják.
Az ember bélrendszerében körülbelül 1000 baktériumfaj él, ehhez jönnek még a vírusok és a gombák. A bennünk élő, nem kórokozó vírusokról nagyon keveset tudunk, ezért ezekre nagy hangsúlyt fog fektetni a Lendület-kutatócsoport.
"Úgy tűnik, hogy az egészséges mikrobiom fenntartásában a baktériumcsoportok tömegessége közötti egyensúly fenntartása az alapvető. Ugyan vannak alapvetően jótékony és kórokozó baktériumok, az is problémát okozhat, ha egyes jótékony csoportok túlszaporodnak más előnyös baktériumok rovására" - olvasható a beszámolóban.
A kutatásról szóló részletes beszámoló az MTA honlapján olvasható.
Forrás: MTI
