A hobbi, mint támasz
„Mivel töltöd a szabadidődet?” – hangzik el gyakran a legelső beszélgetések egyik visszatérő kérdése. A legszellemesebb válasz talán ez lehetne: „Rövidre szabott szabadidőmben legszívesebben alszom, mint a bunda…” De az alvás hobbiként való értelmezésén túl számos, valóban feltöltő, szellemfrissítő és motivációs tankként működő tevékenység áll rendelkezésünkre. Csak rajtunk múlik, melyik szólít meg minket igazán.

„Csináld, amit szeretsz!” – de hogyan?
Sokan halljuk ezt tanácsként vagy tapintatos ösztönzésként. A legszerencsésebbek valóban elmondhatják: „szeretem, amit csinálok.” Mások viszont inkább a következő élethelyzetet ismerik: „Ha nem csinálhatom, amit szeretek, akkor igyekszem megszeretni azt, amit csinálok." A különbség abban rejlik, hogy az időt nemcsak eltölteni, hanem értékkel kitölteni érdemes. A hobbiválasztásunk önismereti tükör is lehet: árulkodik a személyiségünkről, világlátásunkról, értékrendünkről.
Egyetlen életünk van – játsszunk benne aktív szerepet
Nem árt időnként emlékeztetnünk magunkat arra, hogy életünk ideje korlátozott, épp ezért értékes. Használjuk ki bölcsen és örömmel! A hobbik lehetnek egyszerű időtöltések is, de ha valódi szenvedéllyel végezzük őket, akár életminőséget is emelhetnek. Egy-egy tevékenység a nap fénypontjává válhat, örömöt, megnyugvást és kreatív energiákat hozva a mindennapokba.
A hobbi mint gyógyír: lehetőségek tárháza
Horgászat: az egyik legkedveltebb szabadidős tevékenység. A természet közelsége mentális gyógyírként is hat. Természetjárás, természetfigyelés: nemcsak ismereteinket bővíti, de a lelkünket is simogatja. Kertészkedés: közepes intenzitású, alacsony költségű örömforrás, amely sikerélményeket kínál. Túrázás: ideális lehetőség a szeretteinkkel töltött minőségi időre – és közben testet-lelket egyaránt feltölt. Olvasás: soha nem megy ki a divatból. Tudást ad, világképet formál, kapcsolódásra is lehetőséget nyújt – akár egy könyvklub formájában.
A hobbi nem luxus, hanem létfontosságú támasz
A hobbik nem csupán időtöltések – az életminőség fokmérői is lehetnek. Segítenek megtartani önazonosságunkat, lecsendesítenek, és segítenek visszatalálni saját belső egyensúlyunkhoz. Legyen az tevékeny vagy pihentető, szellemi vagy kézműves, a lényeg, hogy valóban a miénk legyen – és töltsön, ne csak kitöltse az időt.