A hőség és a klímahasználat – Megoldás vagy probléma?
Legyen szó otthonokról, közintézményekről, munkahelyekről vagy éppen személygépkocsikról, a rekkenő nyári hőségben valóságos (élet)mentőövként szolgálnak a különféle klímaberendezések. De vajon hogyan érdemes használni ezeket a hűtőrendszereket annak érdekében, hogy ne sodorjuk veszélybe az egészségünket és a környezetünket?
Autóklíma használata
A hőségben autót vezetni manapság már a klíma használata nélkül sokaknak elképzelhetetlen, hiszen ezzel tudják a sofőrök megtartani a koncentrációképességüket, valamint a biztonságos vezetéshez elengedhetetlen reakcióidőt. Némiképpen az álmosságot is ellensúlyozni képesek a hűvös kocsibelsőben. A szakemberek szerint mindenképpen érdemes betartani a vezetés közbeni klímahasználat alapvető szabályait. Például: nem javasolt a külső hőmérséklethez képest tíz fokkal kevesebbre állítani a hőmérsékletet, mivel ez káros hatással lehet az egészségre. Nem beszélve az autóból való kiszállást követő kellemetlen testi reakciókról – a kellemes hűvösből egyszerre kilépni a forróságba. A hűtés mindenképpen fokozatosan történjen. Az allergiás köhögés és a megfázás elkerülése érdekében ne irányítsuk a befúvókat közvetlenül az autós beltérben tartózkodókra. Mindemellett pedig azzal is számolni kell, hogy a klímahasználat során kissé csökken az autó teljesítménye, tehát néminemű „lóerőkieséssel” szembesülhetünk ez esetben.
Fenntarthatósági kérdések a klímaberendezések kapcsán
Természetesen nem feledkezhetünk meg az otthonok hűtésére alkalmas berendezések hasznáról és használatáról sem. Sajnálatos módon a nyaraink egyre forróbbakká váltak, így emberek milliói kényszerülnek arra, hogy klímaberendezéseket vásároljanak. A kutatások megerősíteni látszanak azt a nézetet, mely szerint a háztartási légkondicionálás egyike a leghatékonyabb hőséghez való alkalmazkodási stratégiáknak. Ezek által nagyobb eséllyel csökkenthető a megbetegedések és a mortalitások száma egyaránt. Különös tekintettel a betegségben szenvedőkre, az idősekre és a kisgyermekekre. Viszont egyre több – az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodási módokat tanulmányozó – kutató fejezi ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy ez a módszer meglehet, hogy több tekintetben is fenntarthatatlannak és problémásnak minősülhet.
Anabela Bonada azon kutatók közé tartozik, akik úgy vélekednek, hogy a légkondicionálás feltétlenül szükséges azon emberek otthonaiban, akik betegségük miatt nem hagyhatják el lakásaikat. Ugyanakkor arra is rámutat, hogy ez általában nem jelenthet hosszú távú megoldást. Ezzel egyetértve fejti ki véleményét Ollie Jay professzor is, aki szerint: legkevésbé sem tekinthetjük fenntarthatónak a minden háztartást klímaberendezéssel való ellátásának módját. A legnagyobb probléma az, hogy bár a lakásbelsőket hűvössé teszik, a globális felmelegedéshez látványosan hozzájárulnak. A klímaberendezések fluorozott szénhidrogén tartalma kilogrammonként sokkal jelentősebb felmelegedést okoz, mint a szén-dioxid – nem is beszélve a felhasznált villamosenergia-mennyiségről.
Tagadhatatlan, hogy a légkondicionálás kiemelkedő védőfaktor szerepet tölt be, ha a hőséggel összekapcsolódó betegségek és halálozás elleni védelemről van szó. A megfelelő klímahasználat mérvadó szempont. Miindenképpen igazodjuk a legfeljebb tíz fok (kinti-benti) különbség elvének követéséhez. Mindez éjszaka 5-7 fok különbség között mozogjon, mivel a kinti hőmérséklet ebben a napszakban amúgy is csökkenést mutat.