2014.06.12. 16:00:00 6222 24

A napvédő krém nem nyújt teljes védelmet a bőrrák ellen
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A napvédő krém önmagában nem nyújt teljes védelmet a bőrrák legsúlyosabb típusa, a melanóma ellen - figyelmeztetnek a kutatók. A napfénynek való kitettség a melanóma egyik jól ismert kockázati tényezője. Egészen mostanáig azonban nem volt egyértelmű, hogy az ultraibolya fény milyen molekuláris mechanizmus révén károsítja a bőrsejtekben található DNS-t.

Lány a tengerparton - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Lány a tengerparton

A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerzői melanómára hajlamos egerek bőrén vizsgálták az ultraibolya fény hatásait és a napvédő krémek hatékonyságát - adta hírül a BBC News.

A Manchesteri Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az ultraibolya fény hibákat okozott a p53 génben, amely normális esetben segít megvédeni a szervezetet a DNS-károsodás hatásaitól.

A vizsgálatot vezető Richard Marais szerint a tanulmány azt bizonyítja, hogy a napvédő krém nem nyújt teljes védelmet az UV-fény káros hatásaival szemben, ezért más óvintézkedéseket is be kell vetni bőrünk védelme érdekében. A szakember szerint érdemes sapkát és szellős ruházatot viselni, illetve égető napsütés esetén az árnyékba húzódni.

A tanulmányból ugyanakkor az is kiderült, hogy a napvédő krém csökkentheti az ultraibolya sugárzás okozta DNS-károsodás mértékét, ezzel késleltetve a melanóma kialakulását az egereknél.

A Cancer Research UK elnevezésű brit rákkutató intézet munkatársa, Julie Sharp szerint a leégés egyértelmű jele annak, hogy a bőrsejtekben található DNS károsodást szenvedett és ez idővel bőrrákhoz vezethet.

A melanóma jelenleg az ötödik leggyakoribb rákfajta Nagy-Britanniában: évente több mint 13 ezer embernél diagnosztizálják a betegséget.

Forrás: MTI

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Nem csóka, hanem csoda – Az articsóka gyógyító titkai

„Csókai csóka, vak varjúcska, Komor kőszál kőlakója…” – ki ne emlékezne Móra Ferenc játékos verssoraira? És ki ne hallaná meg fülében a „csóka” szó zenéjét, ha először találkozik az articsóka névvel? Mert valóban: első hallásra inkább tűnhet madárnak, mint zöldségnek. Azonban az articsóka – a maga tüskés, bogáncsszerű külseje mögött – valóságos táplálkozási és egészségügyi kincsestár. A fészkesvirágzatúak családjába tartozó növény nemcsak a tányérokra kívánkozik, hanem egyre gyakrabban bukkan fel természetgyógyászati ajánlásokban is. Nézzük, mit érdemes még tudnunk erről a különleges növényről.

Viszket, hámlik, pirosodik: mit tehetünk az ekcéma ellen?

Az ekcéma görög eredetű szó, amely hólyagos bőrelváltozásokat jelöl. Orvosi szempontból bőrgyulladásként vagy dermatitisként is emlegetik, és gyakran egyfajta túlérzékenységi reakcióként jelentkezik. Az allergiás bőrtünetek hátterében olyan gyakran használt termékek állnak, mint a parfüm, testápoló, dezodor, körömlakk vagy egyes gyógyszerek. A nikkel, amely sok bizsuban megtalálható, szintén sűrűn bizonyul kiváltó oknak – a becslések szerint minden tizedik nő érzékeny rá. Mit érdemes még tudnunk az ekcémáról?

Ízes élet vagy egészségügyi kockázat? A só kettős arca

A hosszú történelmi múlttal rendelkező sót élelmiszer tartósítás és ételízesítés céljából már régóta használják. A 40 százalék nátrium, 60 százalék kloridot tartalmazó alapvető étrendbeli nátriumforrásként szolgáló só (NaCl) néhány változatát – így az asztali sót is– különféle kémiai elemekkel, nyomelemekkel és ásványi anyagokkal dúsítanak, mint a jód, vas és a folsav. A test alapvető funkcióihoz nélkülözhetetlen a nátrium megléte, mellyel biztosítani tudja az idegrendszeri egészséget, a megfelelő izomműködést, valamint a tápanyag-felszívódást.