Alapok a jószomszédi viszonyhoz: a konfliktus megelőzése és kezelése
„Rossz szomszédság, török átok” – tartja a mondás. És valóban van alapja! Elképesztően megkeserítheti az életet, ha rossz viszonyban vagyunk a mellettünk élőkkel. Az állandó viszálykodás és szócsaták totál kikészíthetik még a legbékésebb természetűeket is. Hogyan tudjuk ezeket megelőzni, vagy, ha már kialakult a konfliktus, a megoldás reményében, hogy lehet kedvesen közeledni még a legkibírhatatlanabbak felé is? Nézzünk pár ötletet!
A jó kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és az empátia. Néhány egyszerű lépéssel már az elején elkerülhetjük a későbbi súrlódásokat.
Az első találkozás
Bemutatkozás: Ha új helyre költözünk, szánjunk időt a bemutatkozásra. Egy barátságos köszönés rögtön pozitív benyomást kelthet. Ha nem igazán van mód arra, hogy összefussunk a folyosón, akkor csöngessünk be, és beszélgessünk pár percet a mellettünk lakóval. A nyitott, közeledő magatartás általában mindenkinél sokat számít.
Szabályok tiszteletben tartása: Ha figyelünk a lakóközösség írott és íratlan szabályaira (pl. csendrendelet, közös helyiségek használata), az rengeteget segíthet az összezördülések megelőzésében. Ügyeljünk arra, hogy a saját viselkedésünk ne legyen zavaró.
Mit tegyünk, ha a baj már megtörtént?
Ha mégis feszültség alakul ki, az első lépés mindig a higgadt, személyes kommunikáció legyen. Ne az érzelmeink vezéreljenek, inkább az együttműködés legyen a cél!
Gyakori szituációk és megoldási javaslatok
Hangos zene, zajok késő este: Amikor egy társasházban valaki kedvenc slágereit ordíttatja este 10 után, az nyilvánvalóan másoknak nem túl kellemes, de ilyenkor se a harag vezéreljen! Kopogjunk be hozzá nyugodt hangon, és mondjuk el, hogy a zaj megakadályozza a pihenésünket. Például: „Bocsánat, hogy zavarlak, de a zene miatt nehezen tudunk aludni. Megoldható lenne, hogy halkabbra veszed?” A barátságos kérés gyakran elegendő. Ha nem változik semmi, forduljunk a közös képviselőhöz vagy írjunk hivatalos panaszt.
Parkolási viták: Gyakran előfordulhat, hogy egy családi házas övezetben valaki rendszeresen a mi bejárónkat használja parkolóhelynek. Beszéljünk vele személyesen, és hívjuk fel a figyelmét a helyzet kellemetlenségeire. Mondjuk el, hogy szükségünk van a saját helyünkre, de biztosítsuk róla, hogy együttműködésre törekszünk.
Viszály a kertszomszéddal: túlnyúló ágak, hulló gyümölcsök: Ha a kerítésünk másik oldalán lévő fák ágai átnyúlnak a mi udvarunkra, és a lehulló termések átpotyognak hozzánk, szintén bosszúságot okozhat. Beszéljünk a tulajdonossal, és ajánljuk fel, hogy közösen megoldjuk a problémát. Például segítünk megmetszeni a fákat, ezzel jóindulatot mutatunk. Ha szükséges, az ilyen eset jogi háttere is tisztázandó, ezért, ha a szituáció megkívánja, konzultáljunk szakemberrel.
Higgadt kommunikáció: az elsimítás kulcsa: Az érzelmek könnyen eluralkodhatnak rajtunk, ha a szomszéd viselkedése megterhelővé válik. Ilyenkor kiváltképpen fontos, hogy minden hevességet mellőzve, megértően közelítsünk a másik félhez. Ne feltételezzük rögtön, hogy szándékosan ártani akar, sok konfliktus félreértésből fakad.
Fontos!
Fogalmazzunk „én-üzenetekkel”: Pl.: „Úgy érzem, ez a zaj megnehezíti az alvásomat” sokkal hatékonyabb, mint a „Már megint zavarsz!” típusú kirohanás.
Keressünk közös megoldást: Tegyünk javaslatokat, de legyünk nyitottak az ő igényeire is.
A lakóközösség ereje: Egy problémás szomszéd viselkedése nemcsak minket, hanem másokat is zavarhat. Ha a személyes beszélgetés nem vezet eredményre, érdemes a lakóközösség vagy a közös képviselő bevonásával keresni a megoldást. Együtt könnyebb hatni azokra, akik nem tartják tiszteletben a szabályokat. Jó fórum lehet erre például egy lakógyűlés is, de fontos, ott se legyünk támadóak!
A háborúskodások kezelése türelmet és empátiát igényel. Ha hajlandóak vagyunk párbeszédre, és közös nevezőt találni, a legtöbb helyzet megoldható tartós ellenségeskedés nélkül. A cél az élhetőbb, barátságosabb légkör kialakítása, amelyben mindenki jól érzi magát.