Amiről nem beszélhetünk (Tényleg?:-)) – Nem-szeretem dolgok, anyaként
Gondolkoztam, vajon illik-e erről a témáról írni? Vajon illendő-e egyáltalán beismerni, hogy bizony van ilyen is, és anyaként nem egyszer érzi úgy az ember, hogy vannak olyan tevékenységek, melyek nélkül el tudnánk képzelni a mindennapjainkat? Illik, vagy sem, azért vannak ilyenek.:-)
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ember ne tenné meg ezeket akár még szívesen is a családjáért. De ha esetleg holnaptól átvenné valaki tőlünk, az sem lenne baj.:-)
Végtelen történet
Én nem tudom, vajon a mi szennyestartónkkal van-e baj, feneketlen, vagy éjszaka újra telepakolja valaki, de sokszor úgy érzem, eltűnök a mosás-teregetés-ruhák beszedése Bermuda-háromszögben. Mintha soha nem lenne vége.:-) Szerencsére, arra már rájöttem, hogy nem minden ruhadarab, póló szereti, ha vasalják.:-)
Elő a kreativitással…
… meg az ügyességgel, gyorsassággal, türelemmel. Naná, hogy a főzésről beszélünk. Persze, jó érzés látni, ha a család elégedetten majszolja munkánk gyümölcsét, ízlik kicsinek és nagynak egyaránt. És bizony, a házi kosztnál nincs finomabb, egészségesebb, sőt, olcsóbb. De azért a többségünk nem tiltakozna, ha holnaptól csupán annyi dolgunk lenne a konyhában, hogy kitesszük az előre megrendelt, vagy valaki által megfőzött ételt a tányérokra.
Már megint csörög a „vekker”
És mi le-/kinyomjuk és alszunk tovább. Legalábbis az álmainkban.:-) Pedig (néha) olyan jó lenne sokáig lustálkodni, de kisgyermekes szülőként ez egy ideig csak álom marad.:-) De eljön még a mi időnk!:-)
Na jó, a lista nem hosszú. Nem állítom, hogy teljes, hiszen mindenkinek más és más a nem-szeretem feladat. Te mit pöckölnél ki legszívesebben az életedből?
