Amit tudnod kell erről a káros szokásról
A demográfiai kérdésekre összpontosító oldal, a World Population Review 2025-ös kimutatásaiból megtudhatjuk, hogy a dohányzás évente több mint 8 millió ember halálát okozza. Ebbe az aktív és a passzív dohányzók ugyancsak belesorolódnak.
Több neves szervezet emlékeztet arra, hogy a dohányzás a megelőzhető betegségek közé tartozik, sokak életében mégis kimagasló és szinte nélkülözhetetlen helyhez jut. Vannak, akiknél a mindennapi dohányzás a problémás helyzetek egyik sajátos kezelési módjaként érvényesül, míg mások azért élnek ezzel a szokással, mert tapasztalják a koncentráció- és figyelemjavító hatásait. Megint mások pedig azért gyújtanak rá naponta, mert egyfajta jutalomként, időkitöltő megoldásként élik meg azt.
Vajon mi lapul a „tudom, hogy káros, mégis teszem” attitűd hátterében?
Márai Sándor népszerű Füveskönyvében úgy ír a nikotinról, mint ami az „újkori élet egyik legnagyobb ajándéka és legnagyobb csapása”, amit az „ördög talált(a) fel az unalom ellen…” A dohányzás tudott, tapasztalt, mégis megmagyarázhatatlanul életben tartott szertartását olyanképpen éljük, meg, „mintha valamilyen gonosz s mégis boldogító ősanya keserű csecsét szopnánk naphosszat!” - fogalmaz az író. Az American Cancer Society ugyancsak belevágott a miértek megmagyarázásába, mégpedig abból a kérdésből kiindulva, mely szerint:
Miért oly’ nehéz abbahagyni ezt a káros szokást?
Három megkérdezett dohányzóból kettő állítja, hogy szándékában áll a dohányzás abbahagyása, akik közül sokan el is kezdik a leszokás projektjét (főként az év eleji fogadalmak hevében), mégis oly kevesen jutnak el a célvonalba. Az ACS azzal magyarázza ezt a megtorpanást, hogy a nikotin rendkívüli mértékben befolyásolja a viselkedést, az érzelmeket és a hangulatot egyaránt.
Az, hogy a dohányzás milyen fénytörésbe kerül, annak kulturális okai és mozgatórugói is vannak. A statisztikák arra engednek következtetni, hogy a dohányzás leginkább a gazdaságilag fejlettebb országokban mutatkozik magasnak. Ugyanakkor, míg néhány vallás (pl. kereszténység és judaizmus) tiltólistára helyezi ezt a szokást, addig egyes országokban a dohányzás a társadalmi kultúra szerves részeként van számon tartva, mi több, egyes esetekben szinte elvárásszerű (különösen a férfiak körében).
Milyen lépések segíthetnek a leszokásban?
Maga a leszokási szándék első lépésnek tekinthető. A Cancer Research UK, mintegy megerősítés, ösztönzés gyanánt, kiemeli a dohányzással felhagyás rákkockázat-csökkentő és egészségügyi állapotot javító előnyeit. Ma már számos eszköz, program és szolgáltatás segít a leszokásban. Gyakori javaslatként merül fel, hogy a célkitűző a siker érdekében forduljon egy helyi, dohányzásról való leszokást támogató csoporthoz. Mindenképpen érdemes egy szakember, orvos segítségét is igénybe venni, aki esetenként a gyógyszeres kezelés szükségességét is beépítheti a programba. Ezenkívül létezik a leszokásban támaszt nyújtó nikotinpótló terápia (NRT), természetesen orvosi elrendelésre, leszoktató kezelések, egy képzett tanácsadó vezetésével megtartott támogató foglalkozások, nikotin iránti sóvárgás csillapítására irányuló kezelések, speciális digitális programok.
A dohányzás szokásáról való lemondás első köre rendkívül nehéz lehet a korábban rendszeresen dohányzók számára (pl. levertség, nyugtalanság, rossz közérzet, fejfájás, alvásproblémák stb.), azonban a leszokással járó előnyök mindenképpen ösztönző hatással bírhatnak. Ennek a több megközelítésből is pozitív és bátor lépésnek olyan eredményei lehetnek, mint: az életminőségben és egészségi állapotban beállt javulás, a várható élettartam növelése (akár 10 évvel is!), pénzügyi terhek látványos csökkenése, a családtagok és mások megvédése a dohányfüst belélegzésével összefüggő egészségügyi kockázatoktól.
