Az apának is jár "szülési szabadság"
A hatályos munkajog rendelkezések egy részével szinte mindenki tisztában van, így azzal is, hogy egy állapotos nőt a szülést megelőzően, illetve azt követően szülési szabadság illeti meg. De azt is tudjuk-e, hogy ilyenkor az édesapáknak milyen kedvezmény jár?
Egy kisgyermek érkezése az egész család által várt, szeretetteljes esemény, mely sok örömöt, boldogságot és persze számtalan kihívást, feladatot is jelent. A szülést követően van talán az édesanyáknak a legnagyobb szükségük arra a segítségre, melyet kizárólag az édesapák nyújthatnak és ez az időszak az édesapa és a gyermek közötti kötődés kialakulása szempontjából is meghatározó.
A családi élet ezen kiemelkedő jelentőséggel bíró pillanatainak - legyen szó akár az első, akár sokadik gyermek érkezéséről - fontosságát a jogalkotó is felismerte, amikor akként rendelkezett, hogy gyermek születése estén az édesapákat illesse meg pótszabadság.
A gyermek születését követően az édesapák által igénybe vehető ezen szabadságnak a mértéke egy gyermek születése esetén öt, ikergyermekek - függetlenül az ikrek számától - esetén pedig hét munkanap. Ezt a szabadságot a gyermek születésekor, legkésőbb a születést követő második hónap végéig lehet igénybe venni.
Azt, hogy pontosan mikor is jönnek legjobbkor ezek a plusz szabadnapok, a megadott időtartamon belül a munkavállaló maga döntheti el. Így figyelemmel lehet arra, mi a legjobb az édesanyának, a babának, a családnak. A törvény rendelése szerint ezt a szabadságot ugyanis a munkavállaló által kért időpontban kell kiadni, azokról a munkáltató egyoldalúan nem rendelkezhet.
Jó, ha tudjuk, hogy ezek a szabadnapok akkor is megilletik az édesapát, ha a gyermek halva születik vagy meghal, hiszen egy ilyen nehéz időszakban talán még inkább szüksége van egy édesapának arra, hogy néhány napra mentesüljön legalább a munkával járó terhek alól.
Fontos az is, hogy a jogszabály szövege alapján ez a kedvezmény az édesapákat csak saját gyermekük, illetőleg gyermekeik születése esetén illeti meg.
A fenti szabályokat a munka törvénykönyve, a közalkalmazottakról és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvények is tartalmazzák. Így a közszférában dolgozók ugyanúgy élhetnek a fenti lehetőségekkel, mint a versenyszférában munkát vállalók.
Forrás: D.A.S
