Az egyszerűség 7 előnye
Nem túlzás, ha századunkban bátorkodunk arra a megállapításra jutni, hogy egyszerűnek lenni valójában igen bonyolult dolog. Hiszen tekintsük kiindulópontnak életünk bármely területét, abban rövidesen tetten érhetjük a (túl)zsúfoltságot, a sokrétűséget, az ágas-bogasság jellemzőit.
A bonyolultság-faktor láthatatlan fonalával beleszövi magát létezésünk minden zegzugába, legyen szó akár a (pár)kapcsolatokról, a karrierút-építésről, a lakberendezésről, a gondolkodásmódokról, a kommunikációról, vagy éppen az ízlésről . Vajon e komplex emberi létben úgy gondolkodunk-e az egyszerűségről, akár a régiek kizárólagos erényeként, érdemeként? Vagy e szimplicitás iránti vágyunk valójában természetes, igen mélyen gyökerezik, és (h)ősi makacssággal ragaszkodik az életbe léptetéséhez?
Tagadhatatlan, hogy a kiválóságok nagy része hitt az egyszerűség hatalmában, mi több: sóvárogta azt. Olyan nagyságok, mint Szókratész, vagy Marcus Aurélius többre tartották az erényt és az ezzel szorosan egybefonódó egyszerű életvitelt bármely földi pompánál, cicománál és fényűzésnél. Életük legfontosabb törekvései közé sorolódott:
a jellem folyamatos javítása, növelése;
a figyelem és fegyelem acélozása;
a lelki egyensúly és a jóindulat megtartása;
az erős akarat tanulása és tökéletesítése;
az emberek iránti türelmesség és a kíméletesség gyakorlása;
az önuralom, az állhatatosság, a jó kedély, a szelídség finomítása stb.
Az egyszerűség maga az örök elegancia és a kikoptathatatlan kifinomultság. Maga a szépség is a hiteles egyszerűségben talált otthonra. De mikor válhat az egyszerűség hitelessé? Meglehet, akkor, amikor úgy érezzük: most minden – mesterkéltség nélkül – a helyén van. Ha valaki önazonos, vagy szándékosan és természetesen egyszerű, mérsékelt. Ha a „kevesebb több” elve szinte megtisztítja az életet, melynek ajtaján szelíden bekopoghat akár a Buddha-tudat is.
Coco Chanel szerint az egyszerűség a valódi, az igazi elegancia alappillére. Albert Einstein pedig meg volt győződve afelől, hogy ha valamit nem vagyunk képesek úgy elmagyarázni, hogy azt egy hatéves is könnyűszerrel megértse, akkor valójában mi magunk sem értjük ezt, és teóriánk könnyen kibillenthetővé válhat. A sikeres Steve Jobs pedig, akit a Forbes az Egyesült Államok leggazdagabb embereinek listájára sorolt az összpontosítást és az egyszerűséget kimagaslónak tartotta.
Shunmyo Masuno zen buddhista főpap, díjnyertes zenkert-tervező, Az egyszerű élet című könyv szerzője megjegyzi, hogy az egyszerűséghez vezető út mindössze néhány apró változtatáson múlik, melyek közül most kiemelünk néhányat:
érdemes negyed órával korábban felkelnünk, hogy ráhangolódjunk a napra – a légzési technikák elsajátítása pedig felfrissíti egész lényünket;
az elme frissen tartása érdekében szabaduljunk meg a fölösleges tárgyaktól, eszközöktől stb.;
mivel tudjuk, rend a lelke mindennek, teremtsünk rendet magunk körül, ezzel a gesztussal pedig lelki és mentális nagytakarítást is tartunk;
a kávézást formáljuk rituálévá – a kávébabot is mi magunk daráljuk;
gyakoroljuk a kalligráfiát – így az írás művészetté lesz – szemlélhetjük lelkünk lenyomatát –, és megtanít tudatosan szembenézni önmagunkkal;
amikor eszünk, csak az étkezésre figyeljünk – minden egyes falat után tartsunk egy lélegzetvételnyi szünetet;
amennyire csak tudjuk, csökkentsük az ingóságainkat, ne halmozzunk, a lehető legegyszerűbben rendezzük be a lakásunkat.
Egyszerűen élni nem könnyű, ám minden apró lépésünkkel távolabb kerülhetünk az elbizonytalanító túlzsúfolt életformától. Az egyszerűség megtanít bennünket megszabadulni a haszontalan dolgoktól, és segít megteremteni egy kiegyensúlyozott, békés életet.
