Biológiai lábnyomunk és a tejfogyasztás: Ezért jobb a növényi!
A tej esetében különösen nagy a választék a polcokon, miután megjelentek a növényekből készült termékek. A környezettudatos döntések azonban nem mindig a leggazdaságosabbak a kiadásaink tekintetében. Mégis érdemesebb lenne a növényi tejet preferálnunk az állati helyett?
Növényi tejet nem csak az fogyaszthat, akinek intoleranciája van a laktózra vagy a tejfehérjére. A magas költségekből le lehet faragni, ha otthon készítjük el kedvenc növényi tejünket tejkészítő géppel – vagy anélkül! De miért is lenne jó visszaszorítani a kecske és főként a tehéntej fogyasztását?
Minden rendelkezésre álló tanulmány kategorikusan rámutat arra, hogy bármelyik növényi tejet is nézzük, kisebb üvegházhatással jár az előállítása, valamint a föld- és a vízfelhasználása is kedvezőbb, mint a rendes tejé.
Állati tej szemben a növényi tejjel – számszakilag vizsgálva:
- Egyes becslések szerint a tejtermékek előállítása háromszor nagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményeznek, mint a növényi tejből készülők.
- A tejüzemek általában kilencszer több földterületet igényelnek egy átlagos növényi alternatívánál. 1 liter tehéntej 8,9 m2 területet igényel, míg pl. a mandula csupán 0,5 m2-t.
- A számítások szerint minden liter tehéntej előállításához 628 liter (!) vizet használnak fel, szemben például a legvízigényesebb növényi tejjel, a mandulatejjel, aminek literjéhez úgy 371 liter víz szükséges. (1 l szójatejhez pedig csupán 28 liter vizet használnak el.)
Növényi tej pro és kontra
A környezetvédelmi hatások azonban nem ilyen egyszerűek a növényi tejek esetében sem: A vízhiányos területeken történő növénytermesztés, a méhek magas mortalitása, a monokultúra és a természetes élőhelyek visszaszorulása is kérdéseket vet fel egyes alapanyagként használt növények vonatkozásában. A kutatók szerint a legaggályosabb a rizstej lehet, mivel ennek a tejnek különösen nagy a biológiai lábnyoma a többi növényi alapú opcióhoz képest, sőt a rizsültetvényeken metánt termelő baktériumok fejlődhetnek ki.
Ellenben a hüvelyesek remek nitrogénmegkötő képességgel rendelkeznek és vízhatékonyak; a fák kisebb földterületet igényelnek, elnyelik a szén-dioxidot ráadásul életük végén hasznos biomasszát adnak. A környezetvédők azt kérik, hogy a növényi tejek fogyasztói se tegyék le a voksukat egyetlen termék mellett, hiszen a túlzott piaci kereslet révén még a leginkább környezetbarát lehetőség sem lesz hosszútávon tartható.
Forrás: inverse.com
