"Boldogság, gyere haza!" De melyik országba?
Azt gondolom, a boldogság, mint olyan, minden ember álma, célja és elsődleges törekvése, bárhogy is legyen, alakuljon az élete. A boldog ember bárhol megállja a helyét a világban. Na, de… álljunk csak meg egy pillanatra. Vajon ki tudja, a világban mit is jelent a szó: boldogság. Ha elköltözünk innen Magyarországról, akkor a boldogság számunkra ugyanazt fogja jelenteni, mondjuk keleten vagy a földgömbünk túlsó felén? Más országok lakói hogyan élik meg és értelmezik a boldogság fogalmát?
Az olaszok például sétálnak. Ők aztán abszolút nem sietnek soha, sehova. Számukra ez jelenti a nyugalmat és békét. Mitöbb, ezt a lassú és kényelmes sétát jól öltözötten, lazán és elegánsan teszik. Feltétlenül szakítanak időt egy isteni kávéra, minden nap, a kedves barátaik társaságában. Néhény évvel ezelőtt két hónapot töltöttem Olaszországban. Mit ne mondjak, ezt a stílust nagyon gyorsan meg lehet szeretni.
Az írek már nem ennyire nyugodtan és lazán követik a világ eseményeit. Erősen extrovertált emberek, akik szeretik az italt és a jó bulikat. Hangosan és csapatosan szurkolnak a meccseken, illetve az ír kocsmákat is joggal méltatják az oda utazók. Szóval, aki meglátogatja a szigetet, mindenképp készüljön fel, hogy nem fog unatkozni.
Az indiai ember rendkívül kreatív tud lenni. Ők igazán díjazzák a szépséget és az egyediséget. Egy indiai nő például abban leli legnagyobb örömét, hogy maga készíti a ruháit és az ékszereit. A munka is rendkívül fontos számukra, azonban képesek a munkahelyük ajtaját maguk mögött hagyva azonnal kizárni azt a magánéletükből.
A török emberek igazán harmóniában élnek önmagukkal. Ők valóban azok, akik egyszerre csak egy dologra koncentrálnak. Amit tesznek azt különös élvezettel és figyelemmel teszik. Szeretnek a tengerparton sétálgatni és a kis zegzugos utcák rejtett kávéházainak csodáit csendben szürcsölgetni.
Svédországban a minimalizmus és tudatosság jegyében zajlik az élet. Itt az emberek szeretik a kiszámíthatóságot és azt, hogy a számukra teljesen felesleges dolgokkal, mint például az öltözködés, nem is igazán kell foglalkozniuk. Legyenek meg körülöttük az elengedhetetlen feltételek és eszközök, egészséges ételek, akkor ők máris boldogok.
A japánoknak van egy furcsa szokásuk, ami számukra egyfajta boldogságot is jelent. Azon túl, hogy ők is a rendkívül kiszámítható és biztonságos életstílust preferálják, például semmit sem dobnak ki, amit szeretnek. Akkor sem, ha az a tárgy eltört, vagy megsérült. Megragasztják és megjavítják. Ezek a tárgyak számukra az ilyen sérülésektől csak még értékesebbé válnak. Fura, nemde?
A skótok mindene a középkor. Kicsit olyan, mintha valahol tudat alatt ott is maradtak volna abban a „mesevilágban”. Rendkívül hagyományőrzők és nemzedékről-nemzedékre örökítik például az ételeik receptjeit. Imádják a középkori váraikat, ezeket is rendben tartják, és gyakran rendeznek olyan rendezvényeket, ahol hódolhatnak a középkor hagyományainak és szokásainak. Őket ez teszi boldoggá.