Halálra nevethetjük magunkat?
Halálra nevetem magam. Szoktuk hangoztatni hol az ízes vicceken való feszültségszüntető derülések közepette, hol pedig ironikusan. Ám arra kevesen gondolnak, hogy a nevetés olykor halált okozó is lehet. A furcsa halálesetek között – bár elvétve – fel vannak jegyezve olyanok, amelyeknek alanya valósággal a halálba kacagta magát.
A feljegyzések szerint az ókori Görögország egyik filozófusa is ilyen szokatlan módon lehelte ki a lelkét – mivel észrevételezte, hogy egy szamár éppen rózsát legel. 2012-ben az a hír járta, hogy Kínában egy fiatal férfi éppen a halálos ítéletét hallgatta, amikor úrrá lett rajta a röhögőgörcs, így nem kellett sort keríteni a kivégzésére, hiszen alig ért ki a tárgyalóteremből, szörnyethalt. Egy thaiföldi lap a 2000-es évek elején arról számolt be, hogy egy 52 éves férfi álmában kezdett egy hosszú, fékevesztett nevetésbe. A felesége hiába próbálta felébreszteni, hamarosan sajnos leállt a légzése.
Mindez rendkívül valószerűtlennek tűnhet, és a legtöbb embert, ha megkérdeznek, bizonyosan nem gondolná, hogy egy „jóízű” nevetés, akár az „utolsó vacsorát” is jelentheti számára. Mégsem elképzelhetetlen. Ám a megállapítások szerint nem maga a nevetés, hanem a nevetés által előidézett fizikai állapot lehet akár halálos kimenetelű is.
Rebesgetik, hogy a nevetés valóságos orvosság, gyógyír a testnek, üdítő a léleknek. Ám a túl sok, az intenzív nevetés ez esetben is kivedlik gyógyír mibenlétéből és akár halálos dózisú méreggé formálódhat. Többek között olyan életveszélyes állapotok előidézője lehet, mint a megrepedt agyi aneurizma – az agy verőereiben kialakult dudorféle, amely kiszakadás esetén akár agyvérzést is okozhat. A lehetséges tünetek között szerepelhet: a hirtelen jelentkező, erős fejfájás, émelygés, kettős látás vagy fényérzékenység, zavarodottság.
Dr. Stacy Sampson szerint az olyan erős érzelmek, mint a sírás, az izgatottság, a stressz, vagy éppen a nevetés, akár légzésnehezítő asztmás tüneteket is okozhatnak. Az orvos szerint a nevetés miatti asztmaroham akár szívleálláshoz is vezethet, ezért azonnali kezelést igényel. 1997-ben pedig feljegyezték az első nevetés által kiváltott ájulásos esetet, melyet egy hatvanas éveiben járó, szívproblémákkal és magas vérnyomással küzdő ember tapasztalt meg.
A kutatók szerint viszont a kiadós nevetések csak ritkán lehetnek végzetesek. Az UCLA Health kardiológusa, Dr. Megan Kamath szerint, noha akadnak fulladással vagy szívleállással végződő kacagások, továbbra is kijelenthető, hogy az ilyen esetek száma elenyésző.