Ismered a világ legjelentősebb szimbólumait és azok hátterét?
A szimbólumok társadalmi életünk fontos elemei, amelyek különféle megjelenési formákat ölthetnek magukra a hétköznapi közlekedési jelzésektől az üzleti szférában megjelenő márkaépítő logókig. Találkozhatunk velük a szavak, jelek, alakzatok, színek, karakterek formájában, melyek mindegyike valamilyen elvont fogalom, eszme képviselőjeként, egyfajta vizuális történetmondóként tartható számon. Minden szimbólum mögött lebilincselő háttértörténet lapul. Ismered ezeket?
A szív szimbólum
Bizonyára a szív szimbólumával kapcsolatos első gondolatunk az, hogy a romantikus szerelemhez volt eredetileg is köze. Ez azonban nem így van, ugyanis a kutatók szerint az i.e. 7. századi Egyiptomban a szívszimbólumot egy akkoriban népszerűnek bizonyuló gyógynövény alapú fogamzásgátló ábrázolásához használták. E sokoldalú növény minden egyes részét hasznosítani tudták a gyógyászatban – hatékony volt torokfájás, köhögés, szemölcs ellen, sőt még lepra esetén is alkalmazták. Ez volt az úgynevezett silphium nevű növény, mely olyannyira közkedveltté vált az ókori egyiptomiak körében, hogy túlművelték, ezért az első század beköszöntéig már csaknem teljesen kipusztult.
A tűz szimbóluma
A kultúránként eltérő jelentést hordozó tűzszimbólumot egyes népek hagyományaiban a harag, a gyűlölet és a pusztulás jelképeként használták. Míg más helyeken éppen ellenkezőleg: az átalakulást (metamorfózist), valamint az újjászületést tükrözte.
A bagoly szimbóluma
Ezt a titokzatos éji madarat az elleplezett tudás, a spiritualitás és a bölcsesség őrzőjeként tartották számon, melyről az amerikai őslakosok úgy vélekedtek, hogy szoros kapcsolatban áll a halállal és a túlvilággal. Más törzsek (pl. a lakoták) meg voltak győződve arról, hogy a bagoly valójában a halottak szellemét képviseli. Európa középkorában a baglyokról azt tartották, hogy ezek a misztikus tollas lények nem mások, mint álruhába bújt varázslók. A címertanban főként az értelmiségiek (tudósok és írástudók) jelképeként szerepelt.
A béke szimbóluma
A béke jele – a legtöbb szimbólummal ellentétben – nem rendelkezik ősi gyökerekkel. Ez a jelkép ugyanis azon kevesek egyikének tekinthető, melyeket a modern kor alkotott. Története az 1950-es években kezdődik, ennek keretén belül is egy atomenergia-ellenes békekampány sikeresen megtervezett logójaként keltette fel sokak figyelmét. Az újszerű logó villámgyors népszerűségre tett szert, melyet világszerte a béke és a háborúmentes világ szimbólumaként emlegették – és teszik ezt ma is sokan, sokhelyütt.
A bot szimbóluma
A jelképtár értelmezése szerint a bot minden időkben a hatalom és a kiválasztottság jelölésére szolgált, melytől szinte elválaszthatatlan a vitalitás, e teremtő erővel való rendelkezés. A bölcs ókori görögök felfogása ezzel a jelképpel kapcsolatban az volt, hogy a bot tulajdonképpen az élet fájáról letört egyik ágnak is tekinthető, mely ily módon világmegtartó erővel bír. A botot kezében tartó kitüntetett ember az ókori gondolkodás szerint égi hatalommal rendelkezik, aki a kozmikus tudásra támaszkodik (!). A bot eredendően semmiképpen sem az ütlegelés, a fenyítés, esetenként pedig a hatalommal való visszaélés jeleként értelmezendő, hanem (világtörvény) támaszként.
A dob szimbóluma
Több nép hagyománya szerint a dob a világmindenséget szimbolizálja, így érthető, hogy hangszerként is kitüntetett helyhez jut (lásd például a sámánok esetében). Formája szerint a világmindenséget jelképezi, hangja a teremtés szavát és ritmusát visszhangozza. Több varázslás (pl. eső, jóslás, gyógyítás stb.) alapvető eszköze volt a dob.
Az út szimbóluma
A térben és időben zajló események és folyamatok legjellegzetesebb jelképe. Az emberi élet maga, mely a legkevésbé sem tekinthető rögmentesnek, sem pedig nyílegyenesnek, hanem leginkább kanyargósságáról, spirálszerűségéről ismert.
