Ismerkedjünk a „zöld szemű szörnnyel” – Avagy mit tudunk a féltékenységről?
A féltékenység egy pusztítóan kényelmetlen érzés, akárha hosszú ideig lábat dörzsölő, szoros cipőben kellene végigsziszegnünk egy végeláthatatlannak tűnő ösvényen. Ebben a lelkiállapotban a gyötrődés, kín, ingerlékenység, düh és harag állandó útitársakká válhatnak. Hogyan lehet megszabadulni ettől?
A féltékenység nem korlátozódik a párkapcsolatokra, mivel intenzív érzelemtípusként az élet megannyi területén tetten érhető. A Mindful Health Solutions egyik - a jelenség mélyebb jelentéseit körüljáró - cikkében arról olvashatunk, hogy e negatív érzés hatást gyakorol a mentális egészségünkre, szorongáshoz, önszabotázshoz, alacsony önértékeléshez és bizonytalansághoz vezet bennünket. A megoldás érdekében fontos, hogy felismerjük a kiváltó okokat, és megvizsgáljuk a megbirkózást elősegítő lehetséges megoldásokat.
Milyen okok állhatnak a háttérben?
Bár ez egy rendkívül összetett jelenség, és gyakran nehéz egyértelműen rámutatni a forrástényezőkre, mégis akad néhány fogódzó e tekintetben. Gyerekként például szó lehet testvérféltékenységről, amikor az egyik fél azt érzi, hogy a szülők több időt töltenek, kedvesebbek a testvérrel, mint velük, illetve nagyobb érdeklődés mutatkozik meg az irányukba. Ilyenkor a gyermek elsősorban az elhagyástól való félelem, az egyre erőteljesebb bizonytalanság miatt érezhet féltékenységet.
Felnőttként a mások iránt támasztott helytelen és irreleváns elvárások, és azok teljesülésének hiánya aggodalmat, gyanakvást, bizalomhiányt generálhat, emiatt pedig ugyancsak hajlamosak lehetünk féltékenységet, irigységet tapasztalni. Előfordul, hogy a hosszú ideje elhúzódó kommunikációhiány, esetleg az elmagányosodás idézi meg a féltékenységet. A nem megfelelő érzelmi önszabályozással rendelkező emberek esetében gyakrabban előfordulhat ez a viselkedésforma.
A féltékenység típusai között még megjelenhet: racionális és reaktív változat, ami konkrét bizonyítékon, tényeken alapul. A munkahellyel és a karrierrel szoros összefüggésben álló féltékenység (pl. amikor egy kollégát előléptetnek). Múltból táplálkozó vagy visszamenőleges féltékenység (pl. korábbi kapcsolatok során tanúsított viselkedések miatt). Továbbá a komorbiditással szorosan egybefonódó kóros féltékenység - ilyenkor egy mentális alapbetegség mellé két vagy több rendellenesség is kapcsolódik.
Potenciális mentőövként szolgálhat az, ha a problémát tisztázó kérdéseket teszünk fel, amihez vezethetünk egy naplót, esetleg elbeszélgethetünk egy megbízható baráttal, rokonnal. Kérhetjük egy szakember segítségét. Átvehetjük az irányítást a félelmeink fölött (pl. ha szavakba öntjük azokat). Ha higgadtan feltárjuk az érzéseinket, meglátásainkat (pl. a partnerünk előtt).
