Keményebb dió, mint gondolnánk: az extrém hangulatingadozás
Nem a hétköznapi hangulatingadozásról van szó, amit az is kiválthat, ha nem jutunk idejében kajához, vagy rosszul aludtunk. Sokkal inkább arról az extrém méretű hangulatingadozásról, amit a pszichológiában bipoláris zavar, vagy más néven a mániás depresszió néven emlegetnek.
Ha röviden össze szeretnék foglalni a bipoláris zavar lényegét, akkor azt mondanánk, hogy azok, akik ebben szenvednek, azok hosszú hónapokig kétféle, egymástól nagyon eltérő hangulatot produkálnak: hol virágos jó kedvük van, hol pedig rendkívül levertek. Az előbbit mániás időszaknak, az utóbbit depressziónak hívják.
A tünetek:
Mániás – legalább 3 tünet egyidejűleg fennáll, minimum 1 héten keresztül
- Fokozott önértékelés
- Csökkent alvásigény
- Fokozott beszédkésztetés
- Képtelen kordában tartani a gondolatait, ötleteit, gondolkodása nem feltétlenül logikus
- Könnyen elterelhető figyelem
- Szokatlanul felfokozott aktivitás
- Nyugtalanság
- Kritikátlan, meggondolatlan cselekedetek, gyenge ítélőképesség
Depressziós – legalább 5 tünet, minimum két hétig fennáll
- A nap legnagyobb részében levert hangulat, majdnem minden nap
- Az örömérzet jelentős csökkenése
- Jelentős súlygyarapodás vagy -csökkenés
- Álmatlanság vagy aluszékonyság
- Pszichomotoros nyugtalanság vagy levertség
- Fáradtság vagy csökkent energiaszint
- Feleslegesség- vagy ok nélküli bűntudatérzés
- Koncentrációs, gondolkodási képességek csökkenése
- Halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérletek
Előfordulhat az is, hogy a depresszió és a mánia tünetei egy időszakban, egyszerre vannak jelen, ezt kevert epizódnak hívják. Sajnos ebben az időszakban a leggyakoribb az öngyilkosság a bipoláris zavarral küzdők között.
Mi okozhatja a bipoláris zavar kialakulását?
Sajnos a pontos kiváltó okra még nem jöttek rá a tudósok. A legnépszerűbb az a teória miszerint genetikai, biológiai és környezeti tényezők együttes hatása válthatja ki. Gyakran már tinédzser korban jelentkeznek a tünetek, amit egyszerűen serdülőkori problémaként kezelnek (illetve nem kezelnek). Jellemzően 25-40 éves kor között szokták diagnosztizálni a mániás depressziót. Igaz, a helyes diagnózis felállítása sem egyszerű, a betegség könnyen összetéveszthető a különböző mértékben előforduló tünetek miatt a szorongásos zavarral, a borderline személyiségzavarral vagy akár a skizofréniával is.
Kell kezelni?
Igen, mivel a kezeletlen mániás depresszió az élet több területén is problémát okozhat a betegnek. A munkában, a személyes kapcsolatokban, de akár saját egészségi állapotát is veszélyeztetheti, anyagi problémái is lehetnek ebből kifolyólag. Gyakorta fordulnak az alkoholhoz, a drogokhoz, hogy átvészeljék a kellemetlen időszakokat. Azok az emberek, akik segíteni próbálnak valószínűleg nem értik pontosan mi történik a barátukkal, családtagjukkal, tehát mindenképpen szakemberre lesz szükség, aki valószínűleg gyógyszerekből és konzultációkból álló kezelést fog javasolni.
A gyógyszerek abban segíthetnek a betegnek, hogy megelőzzék a különböző szélsőséges hangulatok kialakulását, az ezek között való ingadozást (ilyen bizonyítottan hatékony szer például a lítium). Ha ismered már a tüneteidet, akkor érdemes egy tervet tartogatni vész esetére, ügyelni kell arra, hogy fent tartsd a rendszerességet az életedben (alvás, munka, evés, mozgás stb.), valamint kerülni kell az alkohol és drogfogyasztást, mivel ezek csak súlyosbíthatják a tüneteket. Nagyon súlyos esetben, vagy ha a gyógyszeres kezelésre nem reagál a páciens, akkor elektrosokkot (elektrokonvulzív kezelést) is alkalmazhatnak.
Mivel a betegség érinti a hétköznapi életet, ezért a legközelebbi hozzátartozókat érdemes beavatni a betegség természetébe, hogy tudják mi zajlik velünk, és hogy hogyan segíthetnek.
Forrás: webmd.com, wikipedia.org