2020.01.27. 15:30:16 14897 309

Mennyi az annyi? Avagy a világ 10 legdrágább fűszere
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A fűszerek az emberiség keletkezése óta nagy szerepet játszanak mindennapi életünkben. Erre engednek következtetni az antik írásos emlékekben ezekre tett utalások is. Az archeológusok már i.e. 3000 előtti egyiptomi sírokban is találtak fűszereket, amelyeket a test balzsamozására használtak. I.e.200 és 1200 között a rómaiak fűszerekkel kereskedtek az Egyiptom és India között megtett óceáni utazásaik során. Borssal, fahéjjal, szerecsendióval, gyömbérrel tértek haza.

Világ fűszerei - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Világ fűszerei

Magas áraik miatt ezek a fűszerek abban az időben csak a vagyonosok számára voltak elérhetőek.

410-ben, amikor a gótok ostrom alá vették Rómát uralkodójuk aranyat, ékszereket, selymet és 13 700 kg borsot kapott azért cserébe, hogy kivonuljanak onnan.

A középkorban a fűszerek fontos szerepet játszottak a gazdasági és politikai életben, és néhányuk értéke hasonló volt az aranyéhoz. Ritkának és értékesnek tekintették őket, nemcsak ízük, hanem orvosi és élelmiszer-tartósítási célú felhasználásuk miatt is.

Néhány civilizáció fizetőeszközként is használta a fűszereket. Az őslakos amerikaiak például kakaóbabbal fizettek arany helyett.

Még napjainkban is, a globális kereskedelem ellenére, egyes fűszereket csak bizonyos régiókban és bizonyos körülmények között termesztenek, ami ezeket drágává teszi.

A világ 10 legdrágább fűszere emelkedő sorrendben:

  1. Fahéj (13 dollár kilogrammonként) A fahéj eredetileg Srí Lanka -ról származik, ahol a legfinomabb minőséget állítják elő, de Indonéziában, Kínában, Vietnamban és Indiában is termesztik. Főként por formájában használják főzéshez, de a kozmetikai iparban is előszeretettel alkalmazzák.
  2. Szegfűszeg (22 dollár kilogrammonként) A szegfűszeggel is kereskedtek a középkorban, gyógyászati ​​és kulináris célokra egyaránt felhasználták. A szegfűszeg Indonéziából, pontosabban a Maluku-szigetekről származik.
  3. Kardamom (66 dollár kilogrammonként) A kardamom növény Délnyugat-Indiából származik, azonban Guatemala a legnagyobb exportőr és termelő a világon (a második India). A világosabb színű kardamom a leggyakoribb, viszont a zöld színű a legdrágább fajta. Édességek, kávé, valamint pékáru ízesítésére használják.

  4. Édenmag (68 dollár kilogrammonként) Ez a gyömbérfélék családjába tartozó növény Nyugat-Afrikából származik. Guineai bors vagy melegueta néven is ismert, és főként az afrikai konyhában használják.

  5. Kaffir lime (77 dollár kilogrammonként) Elsősorban az ázsiai konyhában használják, a thai levesek elengedhetetlen kelléke. Erőteljes, citromos aromájú leveleit a kész ételből el kell távolítani.
  6. Fekete kömény (85 dollár kilogrammonként) Nyugat-Ázsiában, a Közép-Keleten és Európa keleti részén őshonos. Nem szabad összetéveszteni a római köménnyel, ez a fajta vékonyabb, kisebb és sötétebb annál , valamint íze is erősebb. Az ókorban a görögöknél, egyiptomiaknál kiemelt szerepet játszott a gyógyításban, a fáraók aranyának is nevezték.
  7. Hosszúbors (100 dollár kilogrammonként) Ezt a madagaszkári fűszert kevésbé használják a mai európai konyhában, ám az ókori görögök és rómaiak széles körben alkalmazták. Sok országban a chili váltotta fel szerepét, Indiában, Pakisztánban és Nepálban továbbra is népszerű (pippali néven ismert). Íze hasonló a fekete borshoz, de érettebb, fűszeresebb.
  8. Mahleb (150 dollárig kilogrammonként) Különféle elnevezésekkel (mahalab, mahleb, mahaleb, mahlep vagy mahalep) ismert cseresznye és mandula ízű fűszer, amelyet a St. Lucie cseresznye magjából állítanak elő. Ez a fafajta Dél-Európában, a mediterrán térségben és a Közel-Keleten nő. Kezdetben parfüm összetevőként használták.
  9. Vanília (600–700 dollár kilogrammonként) A vanília a világ egyik legdrágább fűszere. Az aztékok már több mint ezer évvel ezelőtt ismerték, és csokoládéitalukat ízesítették vele. A vanília Mexikóban és Tahitiben is nő, de a legjobb minőségű termést a madagaszkári növények adják. A növény termesztéséhez nagy szakértelemre és rengeteg kétkezi munkára van szükség, ezért is a világ második legértékesebb fűszere.
  10. Sárfány (1100 és 11 000 dollár kilogrammonként) Vajon miért a sáfrány a legdrágább fűszer a világon? A sáfrány betakarítása olyan folyamat, amely temérdek munkát igényel. A sáfrányszálakat nagy odafigyeléssel, körültekintéssel kell begyűjteni. Minden virágnak csak három bibéje van. Mivel kb. 500 szál szükséges 1 gramm sáfrányhoz, 70 000 virág szükséges 500 gramm sáfrány előállításához.

Jelenleg a legjobb minőségű sáfrány Iránban terem, amely egyúttal a világ legnagyobb termesztője. A sáfrány gyógyító erejéről is ismert, előszeretettel alkalmazzák a természetgyógyászatban köhögés csillapítására, gyomor erősítésre, sőt, hívői azt állítják, még a kedélybetegeket is jobb kedvre fakasztja.

Szerző: KV

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Befejeztem, nem fejeztem? Tudj meg többet a Zeigarnik-hatásról

Ma milyen eddig még befejezetlenül várakozó teendők jutnak eszedbe? Ezzel szemben pedig hányszor fordul elő az, hogy olyan feladataidra gondolsz, amelyeknek a végére már sikerült pontot tenned? Mennyire érzel leküzdhetetlen késztetést arra, hogy tovább nézz egy függőben hagyott cselekményű sorozatot? Mindezek a kérdések szorosan összefüggnek a Zeigarnik-effektus néven futó jelenséggel. Hogy miről is van szó? Erre a kérdésre az alábbiakban keressük a választ.

Süssük magunk a (mindennapi) kenyerünket – Legalább 10 okunk lehet erre

Szokták mondani, hogy a kenyér az élet szimbóluma, a kovász pedig a lelke. Nem meglepő hát, hogy a pandémia alatt többen igyekeztek elsajátítani a házi kenyérsütés csínját-bínját. Legyen szó bár a klasszikus kovászos, az élesztős vagy sütőporos, a teljes kiőrlésű vagy fehér liszttel készített, a világos vagy barna, a ropogós vagy puha változatokról, bizony nem sokan tudnak ellenállni a frissen sült kenyér illatának.

Készítsünk otthon szappant

Ha a szappankészítésre hobbiként tekintünk, akkor többszörösen megtérülő örömben lehet részünk. Hiszen amellett, hogy a színek, illatok, állagok és formák tekintetében valóban csak a képzeletünk szabhat határt, és valahányszor egy-egy újabb változat elkészítésére szánjuk az időnket: éberen, frissen tartjuk a kreativitásunkat. Ráadásul otthon használt termékként megörvendeztethetjük a szeretteinket, pontosan tudván, hogy milyen összetevők lapulnak a szappanainkban. Ha pedig ünnep közeleg, úgy kedveskedhetünk családtagjainkat, barátainkat néhány személyre szabott példánnyal.