2015.06.04. 10:06:53 15407 353

Miért kerüljön sóska és spenót az asztalra?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

A sóskát és a spenótot vagy szeretjük vagy nem, nincs köztes állapot, és egyáltalán nem biztos, hogy aki szereti az egyiket, az kedvelni fogja a másikat is. A mi családunk például kifejezetten szereti a sóskát, de soha nem készítettünk spenótot vagy spenótos dolgokat. Nagy ritkán azonban érdemes az asztalra tenni mindkettőt.

Sóska - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Sóska

Miért szeresd meg a sóskát?

Vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok széles skáláját sorakoztatja fel a sóska egészséged védelme érdekében.

A-vitamin tartalmának köszönhetően jótékony hatással van a szemre, a bőrre és a hajra. Egy tál sóskával szervezeted napi C-vitamin szükségletének a felét biztosíthatod. A benne található kalcium a csontok számára nélkülözhetetlen ásványi anyag. Ezenkívül vas, nátrium és foszfor tartalma fontos a vérszegénység leküzdéséhez. A benne található antioxidánsok a szabad gyökök ellen is felveszik a harcot, így összességében jó hatással van a szervezetre, egészséged és szépséged is meg fogja hálálni, ha időről-időre szerepel a sóska is az étrendedben – az egészséges életmód részeként.

A népi gyógyászatban a sóskából áztatva vagy forrázva szoktak teát készíteni. Vízhajtó hatásának köszönhetően a húgyúti panaszok csökkentésében játszhat szerepet, de puffadás ellen is alkalmazzák.

Kiváló eledel nyáron, főleg ha fogyni akarsz, hiszen nagyon alacsony a kalóriatartalma, de rengeteg vitamint tartalmaz.

Mire figyelj?

A sóska oxálsav tartalma negatív hatással van a szervezet kalciumfelvevő képességére. A friss és zsenge sóska levelek kevesebb oxálsavat tartalmaznak, így inkább csak ezeket fogyasszuk. Az öreg levelek első főzővizét öntsük le. Ne készítsük el alumínium vagy vas edényben, mert ezek az anyagok az oxálsavval együtt mérgezővé válhatnak egyes források szerint, így inkább ne kockáztassunk.

Nagy mennyiségben fogyasztva mellékhatásokat okozhat: hasmenés, hányás fordulhat elő.

A spenót – legenda csak a magas vastartalom?

Érdekesség a spenótról, hogy a magas vastartalmával kapcsolatos tévhitek egy elírásnak köszönhetőek. A 3,5 mg/100 g helyett egy kutató 35 mg/100 g mennyiséget jegyzett fel, amikor a spenót vastartalmát vizsgálta. Mára már kijavították a hibát, ám a legendák még mindig élnek. „Vashiányom van.” „Egyél sok spenótot!” A valóságban azonban a spenótban nincs több vas, mint a fent említett sóskában. Mindenesetre azért érdemes fogyasztani, hiszen még így is egészséges.

Sötétzöld levelei arról árulkodnak, hogy ebben a zöldségben bizony rengeteg vitamin van. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: A-, C-, B-, E-vitaminok, ásványi anyagok közül pedig a kalcium, a vas, a kálium, a magnézium, és a foszfor van jelen a spenótban. Nyersen és párolva is fogyaszthatjuk, ám arra ügyeljünk, hogy C-vitamin tartalmának nagy része a párolás során elvész. Ezenkívül 13 fajta flavonoidot is kimutattak benne, amely az antioxidánsokkal karöltve a szabad gyökök megkötésében segíthet.

A spenótnak is alacsony a kalóriatartalma, így remek kiegészítő fogyókúrás étrendhez is.

Mire figyelj?

Gyakori fogyasztását manapság magas nitrát tartalma miatt nem ajánlják, mely a túlzott műtrágyázás miatt fordulhat elő. A spenót is tartalmaz oxálsavat, így ugyanaz az elővigyázatosság érvényes rá, mint a sóskára.

Az egészséges étrend részeként mindkettőt bátran fogyaszthatod, ám ne ess túlzásokba vele, ne váljon egyoldalúvá a táplálkozásod!

Forrás: origo.hu, szimpatika.hu, elestar.hu | Gyűjtötte és írta: kábé

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...