Miről árulkodnak a több kultúrában titokzatosnak vélt anyajegyek?
A bőr fejlődési rendellenessége miatt kialakuló naevusokat a köznyelvben egyszerűen anyajegyekként ismerjük. A leggyakoribbak: a barna, esetenként fekete színű bőrfoltok, valamint az általában kidudorodó festékes anyajegyek, melyekből apró hajszálak nőnek ki. Egyéb típusai a szederjes anyajegyek, melyeket sok helyen „tűzfoltként” emlegetnek, a szivacsszerű barlangos érdaganatok, továbbá a ritkábban jelentkező faggyúmirigyes anyajegytípusok. Szinte minden kultúrában felfigyeltek ezekre a - többnyire veleszületett és ártalmatlan - „bőrlenyomatokra”, így nem meglepő, hogy a népi hiedelmekben, babonákban, mítoszokban is kiemelt helyhez jutottak.
A néphit az állapotos asszony különféle megnyilvánulásaihoz, kívánalmaihoz és ijedelmeihez fűzi az anyajegyek kialakulását, úgy vélekedve, hogy mindaz, ami ez idő alatt foglalkoztatja, az „nyomot hagy” a gyermeken. Éppen ezért a terhesség alatt tiltólistára került például az állatok és a fogyatékkal élő emberek hosszas nézése. Az anyajegy visszatérő eleme az ősi történeteknek, melyekben gyakorta szerepelt az előző életbeli kapcsolódás és egyéb ehhez hasonlatos jellemzők.
Ízelítő az anyajegy mítoszokból és történetekből
Az anyajegy kérdés sokak képzelőerejét munkára ösztökélte. Balaskó Ákos egyik versében például ekként fogalmaz az anyajegyek kapcsán: „csak vándorló kis színek… én úgy hiszem, az élet amivel még adós, a hátralékból ez a kontúrtalan előleg.” A 19. századi amerikai regényíró, Nathaniel Hawthorne, magyar nyelven is megjelent „Az anyajegy” című novellájában ír a jelenségről. Az író nem mellesleg a hiedelmekkel bőségesen teleszőtt Massachussetts állambeli Salem városában született, mely elrettentő, több kortárs filmet is megihlető boszorkánypereiről vált világszerte híressé/hírhedtté. Előbb említett történetében a főszereplő, Georgia, egy leginkább apró emberi kézre emlékeztető alakú anyajeggyel az arcán élte az életét. A környezetében sokan meg voltak győződve arról, hogy még csecsemőkorában egy tündér érintette meg az arcát, melynek nyoma megmaradt, egyúttal különleges adottsággal vértezte fel a lányt, mégpedig: a szívek fölötti uralom erejét.
Sok férfi az életét is kockára tette volna azért, hogy Georgia kegyeibe férkőzzön, azonban többeket meg is botránkoztatott ez a bőrjegy. Köztük a férjét is, aki az egyébként eszményi szépségűnek tartott feleségében mindössze ezt az egyetlen kivetnivalót találta. A férj bármennyire is próbálta elnyomni magában ezt a frusztráló irtózatot, egyre inkább zavarta felesége anyajegye, így az lassan az esendőség, a bűn, a bánat és az elmúlás jelképévé formálódott a szemében. Azt álmodta, hogy szolgájával kivágatja ezt a nem kívánatos bíbor foltot a felesége arcából, azonban minél mélyebbre hatolt a kés, annál inkább úgy érezte, hogy felesége szívét szorítja a markában. Amikor egy laboratóriumban valóban sort kerítettek az immár mindkettejük számára utálatossá vált folt eltávolítására, egyúttal azt a tiszta szellemvilággal való köteléket is elvágták. A műtét végül az asszony életébe került.
Jelek és előrejelzések
Egyes népi babonák szerint a terhesség alatti megkívánás is nyomot hagy a születendő gyermek testén, általában az arcán (pl. eper formájú anyajegy, ha eper után sóvárog a leendő anya). Ám egyfajta „előrejelzésként” is szolgálhattak ezek a sötét foltok. Amennyiben a jobb lábon volt anyajegy az az egyénről azt árulta el, hogy szívesen fog belevágni nagyobb utazásokba, míg a háton lévő anyajegy a nyitottság jeleként szolgált. A különleges formájú anyajegyek a totemállatra vagy az egyén előző életbeli halálára tehettek utalást. A bal láb bőrelszíneződése rendkívüli intelligenciával rendelkező egyénre hívta fel a közösség figyelmét, míg a has tájékán található folt a kapzsiság jeleként volt értelmezhető. A homlok jobb oldalán lévő jegy tudományokkal foglalkozó jövőt sejtet, míg a bal oldali kreatív, spontán, extravagáns személyt „vetít előre”.