2024.05.22. 12:40:01 6461 220

Mit keres a „túró” a közös ló hátán az ismert közmondásban?
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Közmondásaink és szólásaink érdekfeszítőek. Temérdek izgalmas információt, történeti csemegét hordoznak magukban, ezért nem csoda, hogy sokak érdeklődését mind a mai napig változatlanul felkeltik. A Magyar Nyelvőr egy régebbi számában a manapság is használt „közös lónak túrós a háta” kerül fókuszba. Lássuk, milyen érdekességekre lelhetünk e velős kijelentés kapcsán.

Ló Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Ló Fotó:123rf.hu

A „közmondás hámozó” a „túrós” kifejezés helyett a „túros” szót vizsgálja az említett közmondásban. A „túros” ugyanis sebes, gennyedt, feldagadt, fekélyes jelentéssel bír. A régebbi szótárak szerint a dörzsölésnek kitett állati testrész túrosodik, azaz kisebesedik, feltörik, téhát: fel van túrva. A felnyergelt ló „túros hátú”, illetve „túrhelyes”, mivel sokat nyomja a nyereg a hátát.

Vajon miért nem ez a kifejezés maradt a köztudatban?

A közmondás-magyarázó nézete szerint ezen legtöbben azt értik, hogy a megnyargalt ló háta olyképpen habzik, tajtékzik, akárcsak a tej, amelyből a túró készül. Rédeyné Hoffman Mária irodalomtörténész egyik tanulmányában arra mutatott rá, hogy a pusztai élet hajdani emléke mélyen és kiirthatatlanul belegyökerezett nyelvünkbe. A régmúlt idézői gyakorta emlegetik a lovas nemzeti mibenlétet, melynek bizonyítéka olyan kifejezésekben is nyomon követhető, mint: „szorosan fogja a gyeplőt” vagy éppen ellenkezőleg: „rövidre fogja a kantárszárat”, „kirúg a hámból”, „kihágás”, „zabolátlanság”.

Továbbá, amikor azt mondjuk, hogy „igyekszik valaki jobb útra téríteni valakit”, megesik, hogy valaki „erősen ül a nyeregben”, „vonja/cipeli a terhet” és „lóhalálában nyargal”, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy „akkorát esik, mint egy ló.” Egy fizetésemelésnek vagy egy megnyerő ajándéknak úgy örülhetünk ma is, akár a „ló az abraknak”, ám ha elcsüggedünk, akkor sűrűn halljuk a „búsuljon ló!” vigasztalás félét, és a sort még igen-igen hosszan folytathatnánk.

A fentiekben ecsetelt közmondás jelentéséről se feledkezzünk meg, mivel modern századunkban is érvényes: a több ember által közösen használt dolgok, tárgyak, eszközök rendszerint hamar tönkremennek, mivel nem olyan mértékben és odafigyeléssel vigyáznak azokra, mintha csak a sajátjuk lenne. A régiek megfigyelés és tapasztalat alapján levont bölcs következtetése az volt, hogy nem jó közösködni. Mert még a végén összerúgják a port a felek, hiszen a paripa, a fegyver és a feleség sem minősül közösnek, és bármily megfontoltak, jámborak is a szándékok, azért arról se feledkezzünk meg, hogy bár a lónak négy lába van, mégis előfordul, hogy megbotlik. Viszont a közmondásbeli „túr”szó eredeti értelme már a legtöbb helyen kikopott a köznyelvből.

Variánsok

Grétsy László nyelvész és televíziós műsorvezető egy régebbi írásából arról értesülhetünk, hogy a szóban forgó közmondásnak több variánsa is előfordul. Ilyeneket idéz példaként: „közös féknek rongyos a szára” vagy ezt: „közös marhának bilincses(itt is sebes értelemben) a háta.” Mindezek ugyanarra a lelkiismeretlen és nemtörődöm hozzáállásra – és annak sajnálatos következményére – világítanak rá, amelyben a közösen használt tárgyak idő előtt megrongálódnak. Ahogyan Bartha József A palóc nyelvjárásban értelmezte a közmondást: „a közös jószággal senki se törődik.” A nyelvész is megerősíti azt a nézetet, hogy a közös lónak az égvilágon semmi köze nincs a tejtermékhez (túróhoz), annál inkább a gennyes fekélyhez és a furunkulushoz (bőrelváltozás).

Ma már teljesen megszokott jelenség, hogy a „milyen a közmondásbeli ló háta?” kérdésre szemrebbenés nélkül az a válasz születik, hogy „túrós”. Még a magyar pásztorok nyelvkincsének lelkes gyűjtője és ismerője, Herman Ottó is beleesett a csapdába, aki azzal magyarázta a „túrós” jelenséget, hogy a nyeregtől kisebesedett lovak hátán a szőr fehérebb, ezért olyan, mintha csak túróval lenne meghintve. Nagy J. Béla megjegyezte, hogy a „túrós” szót kizárólag ott használják, ahol a „túr” alapszó kikopott a használatból.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Mit érdemes tudni a biztonságos gépi csiszolásról és vágásról?(X)

A csiszolás és a vágás sok barkács- és felújítási projekt elengedhetetlen része. Legyen szó fémről, fáról vagy más anyagokról, a gépi csiszolás és vágás jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a munkát. Viszont ezek az eszközök nagy teljesítményűek, így a biztonságos használatuk alapvető fontosságú. Ha megfelelően használod őket – különösen az olyan sokoldalú gépeket, mint az akkus sarokcsiszoló –, nemcsak hatékony, de balesetmentes is lehet a munka.

Merj színekkel játszani tavasszal!

Ahogy beköszönt a tavasz, végre búcsút inthetünk a komor, sötét téli ruhatárnak, és előkerülhetnek a színes, vidám darabok. A természet is új életre kel, szebbnél szebb árnyalatokban pompázik, miért ne tennénk ugyanígy az öltözködésünkben is? Nem kell leragadnunk a megszokott fekete-fehér vagy farmer-pasztell párosításoknál — a tavasz a megújulás, a frissesség és a kreativitás időszaka.

Vadító, de ízléses – így viseld stílusosan a párducmintát!

A párducminta igazi klasszikus a divat világában – időről időre visszatér, és mindig képes új lendületet adni egy-egy szettnek. Nem véletlenül rajonganak érte sokan, hiszen vagány, nőies, egy kicsit merész, de mégis elegáns tud lenni. Persze, mint minden feltűnő mintával, ezzel is óvatosan kell bánni, ha nem szeretnénk, hogy a hatás túl sok vagy ízléstelen legyen.