Öltöztesd az otthonod tetszetős „ruhába”
Az otthon biztonsága és kényelme mellett az eleganciájára is sokan igényt tartanak. Belépve a személyes ízlésünket tükröző, testre szabott kis birodalmunkba jól érezzük magunkat. Olykor vágyunk arra, hogy kissé felfrissítsük a berendezést, és néhány új bútor és kiegészítő beszerzésével vagy felújításával különlegesebbé formáljuk a házbelsőt.
A legtöbben nem fogadjuk örömmel a külső „betolakodó” nézeteket, tanácsokat, hiszen ez a mi intim terünk, ahol kibontakozhatunk, ahol igazán felszabadulhatunk, ahol családdá formálódunk, melynek ölelésében feltöltődünk és ahová elvonulhatunk a világ zaja elől. Ezért érdemes tiszteletben tartanunk az ahány ház, annyi (lakberendezési) szokás nézetet. E téren a függönyök mint hangulatteremtő lakástextíliák, mind a mai napig nagy népszerűségnek örvendenek. Kiválóan alkalmazhatóak, ha több eleganciát szeretnénk csempészni egy-egy helyiségbe. Amellett, hogy rendkívül praktikusak, hiszen segítségükkel megkímélhetjük magunkat a szemsértő fénytől, sőt egyes változatok esetében a beszűrődő hangokat is tompíthatjuk, melegséget, kellemet kölcsönözhetünk a beltereknek.
Tetszés szerint választhatjuk ki az ízlésünkhöz leginkább igazodó „otthonöltöztetők” anyagát, mintáját, színét, puhaságát. Az ehhez tartozó kiegészítőkkel, tartozékokkal – függönykötő, függönykapocs, függönytartó – pedig tovább finomíthatjuk, takarosabbá tehetjük a nappalit, a hálót, a gyerekszobát, az irodahelyiséget vagy a vendégszobát egyaránt. Az évszakhoz, ünnepkörhöz, különféle eseményekhez igazított különleges függönypéldányokkal szinte mesebeli hangulatot varázsolhatunk magunk köré.
A 20. század második felében például több háztartásban divatos volt az úgynevezett ablakszegélyező függöny használata, amit a keretre vagy az ablaktáblákra illesztettek. Ez a lakáscsinosítást tervezők számára egyrészt kreatív, másrészt pedig költséghatékony megoldást kínált.
A kutatók meglátása szerint a mai függönyök őse nagy valószínűséggel egy sivatagi civilizáció sátorbejáratánál lebeghetett. Ezt az intimitást biztosító leplet, ha néha vízzel benedvesítettek, akkor egy kezdetleges légkondicionálónak örvendhettek.
A későbbiek folyamán az immár szövet felhasználásából és kézzel készített függönyöket nem minden esetben helyezték az ablakokra. Gyakran illesztették a falakra dekoráció vagy térválasztó gyanánt, ám előszeretettel alkalmazták az ágyak köré fűzve is – főként a magánélet védelme, valamint a huzat megfékezése érdekében.
Nagyjából a 17. század végétől kezdett elterjedni elsőként a gazdagok körében, mivel a függönyök még mindig kézzel készültek, és igen drágák voltak. Lassan azonban a jómodúbb középosztálybeliek is szívesen díszítették ízléses függönyökkel az ablakaikat. Az ipari forradalom (1840-es évek) magával hozta a gépek segítségével gyorsabban és olcsóbban elkészített függönyök korát is. Ennek köszönhetően már a mérsékeltebb jövedelemmel rendelkező otthonokban is feltűntek a mintás, ablakcsinosító szövetek.
A függönyök méltán vonultak fel az örökkedvenc lakástextíliák soraiba. Egy magas minőségű függöny képes akár 40 százalék alá csökkenteni a lakások hőveszteségét, egyúttal karcsúsítani a fűtésszámlát. Megakadályozzák az egészségkárosító allergének bejutását a házbelsőkbe. Egy kiadós nagytakarítással egybekötött függönymosás utáni patyolat illat pedig összetéveszthetetlenül felüdítő.