Pünkösdi népszokások Magyarországon – hagyományok, amik ma is élnek
A pünkösd a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe, amely a húsvét utáni 50. napon következik, és a Szentlélek eljövetelét ünnepli. De a vallási jelentőségen túl számos népszokás, játék és hagyomány is kapcsolódik hozzá Magyarországon, amelyek egyszerre örömteliek, közösségépítők és sokszor romantikusak is.

Nézzük, hogyan ünnepelték a pünkösdöt régen, és mi él ma is ezekből a hagyományokból!
Pünkösdi királyválasztás – játékos próbatételek
A legismertebb pünkösdi népszokás a pünkösdi királyválasztás volt. Ez a szokás főként a Dunántúlon és Erdély egyes részein élt. A fiatal legények különféle ügyességi versenyeken mérkőztek meg – lóversenyen, tusán, tuskócipelésen vagy karikadobáson.
A győztes, vagyis a pünkösdi király, egy évig különféle előnyöket élvezett: ingyen ihatott a kocsmában, elsőként választhatott párt a táncban, és sok helyen még a közösségi döntésekbe is beleszólhatott. Ez a cím tehát nemcsak játék volt, hanem rangot is jelentett a faluban.
Pünkösdi királynéjárás – lányok énekkel, virággal
Ez a szokás a kislányok és fiatal lányok körében volt elterjedt. Általában 4-5 lány körbevette az egyiküket, akit pünkösdi királynénak öltöztettek – virágkoszorút, fátylat vagy fehér ruhát adtak rá. Így mentek házról házra, ahol énekekkel, mondókákkal köszöntötték a háziakat.
A háznál édességgel, tojással vagy pénzzel jutalmazták őket. A pünkösdi királynéjárás termékenységvarázsló és rontásűző szokás is volt, de egyben kedves, vidám tavaszi ünnepi játék is.
Zöldágjárás – természet és szerelem ünnepe
A zöldágjárás szintén a tavaszhoz, a megújuláshoz kapcsolódik. A fiatalok zöld gallyakkal, virágos ágakkal vonultak végig a falun énekelve, táncolva. A házakat zöldágakkal díszítették, hogy elűzzék a rosszat, és bőséget, szerencsét hozzanak.
A néphit szerint a pünkösdi zöldág megújító, tisztító erejű, és segít abban is, hogy a szerelem kivirágozzon.
Lovas felvonulások és tavaszi vásárok
Sok vidéken a pünkösd lovas ünnep is volt: felvonulásokkal, díszes hintókkal, lovasbemutatókkal ünnepelték a tavaszt. Emellett pünkösdkor vásárokat, búcsúkat és táncos mulatságokat is tartottak, ahol fiatalok ismerkedtek, családok ünnepeltek, közösségek erősödtek.
Mit vihetünk tovább?
Bár a klasszikus népszokások egy része már csak folklórműsorokban vagy hagyományőrző falvakban él, a pünkösd szellemisége – az összetartozás, az ünnep és a természet iránti tisztelet – ma is aktuális.
Akár egy családi kirándulással, piknikkel, virágdíszítéssel vagy egyszerűen csak együtt töltött idővel is megélhetjük azt, amit régen közösségi szokások formájában éltek át: az örömteli tavaszi újjászületést.