Rejtélyes színek a fogkrémes tubusokon – így válassz!
Gyakran egy fogkrémvásárlás során a szimpátia alapján döntünk, amit legfőképpen a csomagolás tetszetőssége, és nem utolsó sorban a reklámok tudatalattinkban való rögzülése „irányít”. Tudatos vásárlóként azonban a csomagolás esztétikus adottságain túli üzenetek is érdekelnek bennünket. De vajon ki(k)nek hihetünk? A fogkrém esetében például hihető-e az a kijelentés, hogy a színkód tulajdonképpen „rejtett” információkat hordoz magában?
Igaznak vélhetjük, hogy a fogkrémes tubusok hátoldalán, a tubus vége alatt szerepeltetett, különféle színben megjelenített csíkok vagy négyzetek valamilyen többletértékkel bírnak az árucikkel kapcsolatban, melyre mi, vásárlókként figyelmet kell szentelnünk?
Az interneten számos olyan videóval és cikkel találkozhatunk, melyben arról beszélnek, hogy a termék csomagolásán feltüntetett színjelzések a fogkrém kémiai összetevőiről informálják a vásárlókat. Ezek a meglátások a következőképpen jelennek meg:
A kék szín arról tájékoztatja a leendő vásárlót, hogy az általa potenciálisan kiválasztásra kerülő termék természetes összetevőket és gyógyszert egyaránt tartalmaz – például speciálisan fogínyvérzésre vagy fogágy-betegségek esetében alkalmazható.
A sokak által rendkívül beszédesnek és árulkodónak vélt zöld színkóddal e teóriák szerint akkor találkozhatunk, ha éppen egy száz százalékban természetes alapanyagokat tartalmazó fogkrémet tartunk a kezünkben.
A piros szín akkor jelenik meg, ha a termék részben természetes, részben pedig vegyi anyagokat tartalmaz.
A fekete jelzés viszont felhívás arra nézve, hogy a legkisebb mértékben sem tartalmaz természetes anyagokat a fogkrém, csak és kizárólag szintetikus anyagokat.
Dr. Christine Frank fogorvos (Healthline) meglátása szerint ezeket a színeket a gyártási folyamat során tüntetik fel, és a jelzések nem korlátozódnak a kék, zöld, piros és fekete színekre. Dr. Frank szerint, amennyiben valóban meg szeretnénk tudni, hogy mit tartalmaz a fogkrém, ne a kódok alapján tájékozódjunk, hanem olvassuk el a dobozon feltüntetett összetevőket. Az általunk leggyakrabban használt fogkrémek általában mind tartalmazzák a fogkrém keményedését (kinyitás után) megakadályozó anyagokat – ilyenek példaképpen a xilit, a glicerin, szorbit. Továbbá a polírozó- és csiszolóanyagokat, amelyek segítségével optimálisan megtisztíthatjuk a fogainkat – mint a kálcium-karbonát és a szilícium-dioxid; a fogkrémet stabilizáló sűrítő- és kötőanyagokat – így a karboxi-metil-cellulóz, karragén, vagy a foggélhez használt xantán. Az ízért felelős anyagokat, édesítőszereket és aromaanyagokat is találunk a fogtisztító krémekben – egyebek mellett nátrium-szacharint, aceszulfámot, valamint bors- és fodormenta, ánizs és fahéj. A habosodást biztosító összetevők közül pedig megemlíthetjük az olyan felületaktív anyagokat is, mint a nátrium-lauril-szulfát.
A fluorid és a fogkrém párosa már korábban bekerült a köztudatba, pozitív vagy negatív megvilágításban. A fluorid elsősorban a fogzománc erősítése, valamint a fogszuvasodás megelőzése érdekében került a fogkrémekbe. A szakember szerint tehát nem érdemes a tubusjelzésekre hagyatkozva letennünk a voksunkat egyik vagy másik fogkrémtípus mellett. Egyrészt azért, mert ezek a kódok nem arra hivatottak, hogy az összetevőkről tájékoztassák a vásárlókat. Másrészt pedig eleve a „vegyi” és „természetes” jelzők sem mindig bizonyulnak egyértelműnek. Amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy melyik a számunkra legmegfelelőbb fogkrém, érdemes útmutatást kérnünk egy fogorvostól.
