Svédországban egyre több helyen 6 órás a munkanap!
Tedd a szívedre a kezed, és úgy mondd, hogy a napi 8 órás munkaidő során végig ugyanolyan intenzitással, odafigyeléssel és lelkesedéssel dolgozol. Soha nem jutott még eszedbe, hogy sokkal hasznosabban is eltölthetnéd a munkahelyi üresjáratokat? Például otthon, a fodrásznál vagy a bankban, esetleg az edzőteremben.
Amit mi laikusok, dolgozó emberek csak sejtettünk és érzünk nap mint nap (stressz, krónikus fáradtság, rossz egészségügyi állapot), azt egy kutatás be is bizonyította. A heti 55 órás munkaidő akár 33%-kal nagyobb esélyt jelenthet a szívroham kialakulására, mint a heti 35-40 óra munka.
Egy svéd vállalt, a Linus Feldt, fejlesztő cég – több száz másik céghez hasonlóan – nem rég tért át a 6 órás munkarendre. A stockholm-i cég igazgatója így vélekedik a 8 órás munkaidőről:
"Úgy gondolom, hogy a napi nyolc óra munka nem olyan hatékony, mint ahogyan azt gondolnánk. Egy bizonyos feladatra koncentrálni napi nyolc órán keresztül, óriási kihívás az agynak, ezért rendszeres szüneteket és egyéb, nem a konkrét munkához kapcsolódó időrabló tevékenységeket iktatunk be, amelyekkel felhígítjuk a napot. Ugyanakkor nehezünkre esik a munkán kívüli életünket menedzselni, mert arra már nem marad megfelelő idő és energia.”
Eddigi tapasztalatait is megosztotta a váltásról: „A tapasztalatok alapján könnyebb az elvégzendő munkára koncentrálni, mert pihentebbek vagyunk, gyorsabban és fókuszáltabban dolgozunk, valamint az irodát elhagyva is marad időnk és energiánk a feltöltődésre."
Nemcsak a szívroham kialakulásának gyakorisága az egyetlen tényező, ami miatt egyre több cég vezeti be Svédországban a 6 órás munkarendet. Egy oxfordi kutatás szerint az általában (jó esetben) 9-17 óráig tartó munkarend a szervezet biológiai órájával nincs összhangban. Az ideális időpont a 10 óra lenne a munka megkezdéséhez. (Szívünkből szóltak!)
A svéd egészségügyben is próbára tették a 6 órás munkaidőt, változatlan fizetés mellett, amely azt jelentette, hogy a kieső műszakokra extra munkaerőt kellett felvenni a kórházban, ahol tesztelik a módszert. Ez nem kevés plusz terhet rótt az intézményre, ám a kísérleti időszak alatt kívánják kideríteni, hogy javít-e a betegellátás színvonalán a munkaidő csökkentés.
A gyárakban a 6 órás munkarendről a Toyota egyik szerviz központja tudott információval szolgálni – már 13 éve rövidített munkaidővel dolgoznak: a profit emelkedett, a rezsiköltség csökkent, s kevesebbet hiányoznak a munkavállalók.
A pozitív beszámolók alapján csak támogatni tudjuk a kezdeményezést.
Vagy inkább jöjjön a négy napos munkahét?
A munkaidő csökkentés természetesen nemcsak 6 órás munkarenddel lehetséges. A 2008-ban beköszöntő válság után 2009-ben sorban lehetett négynapos munkahétről hallani Magyarországon is, ennek természetesen pénzügyi okai voltak, s az alkalmazottak nem kaptak azonos bért...
A négynapos munkahetet Amerikában is több helyen bevezették, és a termelés itt nemhogy csökkent, még növekedett is. Ráadásul, ha kevesebbet dolgozunk, kevesebb áramot stb. fogyasztanak a munkahelyek, a dolgozókat pedig kevesebb stressz éri, és könnyebb lenne egyensúlyt teremteni a család és a magánélet között.
Akármelyik változatot is szemléljük, csak úgy lehetne sikerre vinni a változásokat, ha a dolgozók bére, s így életszínvonala nem változna a munkaidő kiesés miatt (tekintve, hogy olyan időről beszélünk, amit a dolgozók java egyébként sem munkával tölt el, hiába tartózkodik a munkahelyén 8 vagy több órán keresztül).
Te hogy dolgoznál szívesebben? Napi 6 órában, vagy heti 4 nap? (Ha rendszeresen túlórázol, gyanítjuk, hogy egyiket sem tartod elképzelhetőnek. Ez esetben javasoljuk, hogy járj utána, mi a túlóráid oka, s változtass!)
Forrás: sciencealert.com, hvg.hu
