2018.04.05. 17:48:26 13877 361

Több mint száz mikroműanyag-szemcsét nyelhet le az ember minden főétkezéskor
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor - állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói.

Étkezés - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Étkezés

A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt.

A Heriot-Watt Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy egy átlagember évente akár 68 415 potenciálisan veszélyes műanyagrészecskét is lenyelhet csupán a főétkezések alkalmával.

A kutatók érdekességképpen összevetették az éti kagylókban és az otthon elkészített ételekben előforduló mikroműanyag-szemcsék mennyiségét.

Az eredményeik kevesebb mint két mikroműanyag-szemcsét mutattak kagylónként, amelyek elfogyasztásával tehát évente nagyjából 100, míg az ételekre hulló házi por révén 13 731-68 415 mikroműanyag-szemcse kerülhet egy átlagember szervezetébe.

A tanulmány szerzőinek véleménye szerint az otthon készített ételekben kimutatott műanyagszemcsék nem az élelmiszerekből vagy a főzés folyamán kerültek a fogásokba, hanem a házi por révén.

"A háztartásokban előforduló porban vagy az általunk belélegzett levegőben lévő mikroműanyagok egyebek között a gumiabroncsokból, szőnyegekből, bútorszövetekből, de ruhaneműkből, például gyapjúkabátokból is származhatnak" - mondta Julian Kirby, a Friends of the Earth szervezet munkatársa.

Hozzátette: "a kormánynak azonnal meg kellene fogalmaznia egy akciótervet a műanyagszennyezés felszámolására, és kutatást indítania annak megállapítására, hogy a környezetben előforduló műanyagszemcsék milyen hatással lehetnek az emberi egészségre".

Forrás: MTI

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Pénteken indul a Magyar Nemzeti Parkok Hete

Kenutúrák, bölényszafari, lápréti barangolás, sólyom- és sasles, népi játszóház, tárlatvezetés, természetismereti foglalkozások, interaktív vízvizsgálat és gyereknapi programok várják az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Parkok Hetén május 17. és 26. között országszerte. A programsorozat nyitórendezvénye pünkösdhétvégén a városligeti Vajdahunyadvárban lesz.

A neurózis már civilizációs betegség – Jelek, kutatások és megküzdési lehetőségek

A neurotikus személyiséget leginkább az érzelmi instabilitás, a szorongás, az ingerlékenység, az önbizalomhiány, a depresszió és más negatív érzések jellemzik. A neuroticizmusban érintett egyének általában stresszkezelési nehézségekkel és kedvezőtlen önszabályozó képességgel rendelkeznek, ami a kapcsolataik minőségére is hatással van. Erősen hajlamosak az idegeskedésre, aggodalmaskodásra, konfliktusos helyzetben nehezen tudnak megnyugodni. Mit lehet tenni?

Hova tűntek a lovagok? Az udvariasság formálódásának története

Az életmódtörténet az egyik legizgalmasabb, legtöbb érdekességet feltáró kutatási területnek bizonyul. A különféle szokások, viselkedési formák, mindennapi tevékenységek, társas normák ugyancsak fontos helyhez jutnak a kutatások, történelmi visszalapozások során. Ezeket olvasva, olykor-olykor eltöprenghetünk azon az izgalmas kérdésen, hogy vajon a jövő életmódkutatói milyen módon fogják prezentálni a nagyközönség előtt a 21. század eleji szokáskultúrát?