Tudtad…? Ami a fagyi mögött van
Krémfagylalt, sorbet és sherbet, tejes fagylalt, jégkása és parfé. Csak néhány kiragadás a nyár legkedveltebb és megunhatatlan, évente újabb ízvilággal előrukkoló édességtípusa közül. Régebben a gyümölcsök levét sűrű cukorszörppel vagy tejjel, esetleg tejszínnel keverték, majd ezt az elegyet fagyasztották meg. Amennyiben bevásárlásaink során szemügyre vesszük a fagylaltfelhozatalt, nehéz elhinni, hogy ez a hűsítő csemege immár több ezer éves múlttal rendelkezik.
Jéggel hűtött nyalánkság
A híres utazó, Marco Polo feljegyzéseiből fény derül arra, hogy a kínaiak már több évezrede fogyasztották a fagylalt egyik őstípusát. Leleményességüknek köszönhetően a különféle gyümölcsök levét először mézzel édesítettek, majd hóval vagy jéggel lehűtve fogyasztották. A hűtött csemege receptje lassan eljutott más népekhez is. Erről a különleges és újszerű nyalánkságról az irodalmi művekben is említést tesznek. Az egyik görög emlékező egy költő volt, aki csészébe helyezett „olümposzi csúcsos hóként” örökítette meg a hűs desszertet.
Történelmi érdekességként és különlegességként érdemes azt is megjegyeznünk, hogy az orvostudomány megalapítójaként ismert ókori orvos, Hippokratész keringési zavarok ellen javallotta a fogyasztását. Meggyőződése volt, hogy élettel telíti a testnedveket, mindemellett pedig a közérzetre is pozitív hatást gyakorol. Rédey Judit a fagylalttörténeti írásaiban megjegyzi, hogy Nagy Sándor minden csata előtt gyümölcs, hó és bor frissítő mixtúrájával kedveskedett a katonatisztjeinek. Az életet igencsak élvező rómaiak az ókorban mézzel édesített, fahéjjal, ibolyával, rózsavízzel és korianderrel fűszerezett jégkásaszerű készítményként is fogyasztották.
Az 1500-as években megkezdődtek a mesterséges jégelőállítás kísérletei, majd az 1700-as évek közepi Franciaország egyik kávéházában már fagylaltot is lehetett kérni – kezdetben csak korlátozott ízvilágban, mégpedig citromfagylaltot, vagyis fagyasztott limonádét. Az alig egy századdal későbbi párizsi cukrászdákban az év minden napján élvezni lehetett az édes és finom hűtött nyalánkságot, vagy ahogyan akkoriban nevezték: a „hideg nyalatot.”
Fagylalt a gazdasági életben
A mára külön iparágat maga köré épített hideg ínyencség a gazdasági életre is erőteljes hatást gyakorol. A kimutatások szerint csak az USA-ban, 2022-ben valamivel több, mint 13 milliárd dolláros bevételt termelt a fagylaltipar, ami közel 30 ezer munkahelyet támogat. A fagylalt- és fagyasztott desszertkészítők zöme több évtizedes múltra visszatekintő, apáról fiúra öröklődő családi vállalkozásként működik. A fagylaltszezon legforgalmasabb hónapjai a március és július közötti időszakra esnek. A klasszikus felhozatal iránti érdeklődés az elmúlt években kibővült a növényi alapú összetevőkből készült fagylaltokkal is. A kutatásokból az is kiderült, hogy a legtöbbek által kedvelt fagylaltízek top 10-es listájára felsorakozik: a csokoládé, a cookies n’ cream fagyi, a vanília, az eper, a csokis keksz, a süteménytésztával ízesített fagylaltok, a vajas-pekándiós, a francia vanília, a házi csokis-kekszes, valamint a sós karamelles változat.
Fagylaltpszichológia
A minden idők egyik legnépszerűbb, és szinte mindenhol kedvelt desszertjéről az is köztudott, hogy ez a bánatos idők legsűrűbben választott nassolnivalója. (Bizonyára eszedbe juthat néhány olyan filmjelenet, amikor a szerelmi bánatos fiatal nő pizsamában, bezárkózva, zsebkendőkkel felvértezetten majszolja ezt az édes búfelejtő ínyencséget.) A londoni Pszichiátriai Intézet kutatói szerint a fagylalt íze által kiváltott örömteli élmény az orbitofrontális kéreggel köthető össze, mely az agy boldogságélményekért felelős részeként van jellemezve. Az olyan tápanyagok, mint a fehérje és a zsír képesek emelni a hangulati szintet (pl. a szerotoninszint megnövekedése okán boldognak, elégedettnek és nyugodtnak érezzük magunkat.) A modern kutatás tehát megerősíteni látszik Hippokratész azon állítását, hogy a fagylaltnak közérzetjavító hatása van.
