A fahéj gyógyító ereje miatt is figyelemre méltó fűszer
Az egyik legrégebben használt ízesítő, a fahéj, Ceylon szigetországból - ma Srí Lanka - származó fűszer, amit a fahéjfa (cinnamomum ceylanicum) szárított, papírvékony háncsából nyernek. A csőszerű formára göngyölt fahéj jellegzetes illatát az illó fahéjolajnak köszönheti. Gyakran használt neve még: a cimet. Az ókori egyiptomiak és rómaiak nem csupán ételeik ízesítőjeként, hanem orvosságként is rendszeresen használták - például emésztési zavarok gyógyítása céljából. A „történelmi fűszer” titulusát pedig a Föld első körülhajózását véghezvivő Magellán-expedíciónak köszönheti.
Bár a híres Magellán-expedíció végül odaveszett - lévén, hogy a felfedezőútra indult öt hajó közül mindössze egy maradt meg -, az emberiség mégis sokat köszönhetett ennek, mivel egy tetemes rakomány, nagyjából hétszáz mázsányi, jellegzetes fűszerrel gazdagodott. Hazai területen Mátyás király érdemeként tartható számon a fűszerkultusz megteremtése, amiről a krónikák is tanúskodnak - ezekben ugyanis említés történik a bors, a gyömbér, a szerecsendió és a fahéj társaságában még számos más fűszerfajtáról.
Néhány érdekesség a fahéjról
A világ egyik legrégebbi fűszereként ismert fahéjat, az ókori egyiptomiak körében sokkal többre becsülték, mint az aranyat, amit számtalan módon felhasználtak (ételek és italok ízesítésére, valamint a balzsamozás során is). A kínai orvoslásban a hányinger és megfázás ellenszereként tartották számon. A benne lévő arachidonsavnak köszönhetően természetes gyulladáscsökkentő hatással bír.
Azonban a fahéj nem megfelelő módon és mennyiségben való használata akár súlyos kimenetelű is lehet, mivel fennáll a veszélye a kumarin toxin túladagolásnak. Az, hogy mennyire veszélyes lehet a fahéj nem megfelelő úton-módon történő felhasználása, azt egy 2016-ban felkapott közösségi média trend, a „The Cinnamon Challenge” (fahéj-kihívás) is bizonyította. Az eszement kihívás abból állt, hogy az ebben résztvevők egy púpozott kanál fahéjmennyiséget igyekeztek leerőltetni a torkukon, ami az esetek többségében köhögést, öklendezést okozott, súlyosabb esetben fulladáshoz vezetett.
Fahéj és egészség
A 2000-es évek elején egy kutatócsoport felfedezte, hogy már az ételekben használt fahéjmennyiség is jótékony hatással lehet a cukorbetegségben szenvedők inzulinértékeire. Richard Anderson ezzel kapcsolatos eredményeit a PubMed, élettudományi és orvosbiológiai témákról összefoglalókat közlő adatbázis felülete is megjelentette, 2016 októberében. Mint kiderült: a fahéj inzulinpotenzáló hatással rendelkezik, tehát pozitív hatást gyakorol a vérben keringő glükózra, a lipidekre és az inzulinra.
A fahéj tulajdonságai között kiemelhetjük: az antioxidáns, antibiotikus és gyulladáscsökkentő hatásait, azonban többen felhívják a figyelmet arra - köztük a WebMD munkatársai is -, hogy egyelőre nincs elegendő tanulmány a fahéj emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. A legmeghatározóbb hatóanyaga a fahéjaldehid, ami a fahéj fő aldehid alkotórésze, és amit leginkább aromákban és illatanyagokban használnak.
Egy áttekintés az elhízás számára lehetséges megoldást kínáló szempontjait emeli ki, amit olykor a gyomor- és bélproblémák, valamint az irritábilis bél szindróma kezelésére is javasolnak, azonban még sok kérdés vár válaszra a fűszer egészségre gyakorolt hatását illetően. Ami viszont bizonyos, hogy a fahéj sok káliumot (az idegműködésben vesz részt, és szívritmust szabályozó hatással is bír), magnéziumot (segít az egészséges szívverés fenntartásában) és kalciumot tartalmaz.
A kutatók a fahéj gyulladáscsökkentő hatását a benne található fitokemikáliákon tesztelték, míg egy tanulmány ígéretes eredménnyel zárult, kimutatva, hogy bizonyos fahéjvegyületek a megannyi betegség kialakulásáért felelősségre vonható szabadgyököket is megcélozzák. Továbbá arra is fény derült, hogy a fahéj képes lelassítani az angiogenezist, így ígéretes eszköze lehet a rák megelőzésének és kezelésének.