A hátfájás legfőbb kiváltó okai és természetes kezelési lehetőségei
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2020-ban a deréktáji fájdalomban érintett emberek száma 619 millió körüli volt. Ez a megdöbbentő szám azonban a becslések szerint 2050-re akár 840 millióra is emelkedhet. A hát- és derékfájdalom a legkevésbé sem korlátozódik az idősebb korosztályra, hiszen szinte minden életkorban megtapasztalható. Ez a fájdalomtípus megnehezíti a mozgást, hatással van az életminőségre, valamint a mentális jóllétre egyaránt.
Betegség vagy tünet?
A hátfájást már a korai orvosi szaklapok sem sorolták a betegségek soraiba. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által kiadott Nővér folyóirat egy korábbi számában a hátfájást tünetként értelmezik. A hát fájása a keresztcsonti porckorongok és a környező ízületek területéről indul ki. A csigolyatesteket egymáshoz kapcsoló csigolyák közötti porckorongok degenerációja, vagyis elfajulása megterheli a csigolya ízületeket. A gerinchez tartozó, úgynevezett spinális rés beszűkül, az izmok igénybevétele fokozódik, és mindezek hatására csökken az érintett munkavégző képessége. A megfigyelések szerint 2-3 hónap alatt a hátfájdalommal küzdők 90 százaléka esetében spontán áll be a gyógyulás, ám sajnos 8 százalékuk akár fél éven át is szenvedhet a tünet miatt.
Sokakat érintő probléma
A nagyszámú előfordulási arányt figyelembe véve kevésbé lepődünk meg azon, hogy könyvek sokasága lát napvilágot, melyek központi témaként a hátfájást jelölik meg. Ezek között emelnénk ki a gyakorló ápolónő és jógaoktató, Stella Weller: Hátfájósok c. könyvét. Weller a könyve elején megjegyezte, hogy bár írása nem helyettesíti a szakszerű orvosi ellátást, mégis a gyakorlatokat javasolja mindazoknak, akik természetes módszerek segítségével szeretnék megelőzni vagy megszüntetni a gerincbántalmakat.
A gerincbántalmakkal az emberek 80 százaléka érintett, illetve érintett volt élete során legalább egyszer. Van azonban néhány gyakorlat, amelyeket, ha naponta legalább húsz percig végzünk, 4-6 hét elteltével jobb közérzetet és testi működést tapasztalhatunk.
A modern világ kényelme magával hozta az ezzel járó egészségügyi hátulütőket is. Vegyük példaként az egyre népszerűbbé váló otthonról végezhető (home office), egyszersmind ülőmunka esetét. Weller szerint a hosszasan végzett egyhangú munka miatt legtöbbször kényelmetlen testhelyzetbe kényszerülünk. Annak érdekében, hogy gátat gördítsünk az esetlegesen bekövetkező fájdalmak útjába, fontos, hogy iktassunk be szüneteket, és végezzünk feszültségoldó gyakorlatokat.
Az ülőmunka mellett az ízületi gyulladás is kiválthatja a hátfájást. Ezen belül főként a gerincet és környezetét megtámadó ízületi merevséget okozó spondilitisz.
Különféle sérülések is állhatnak a fájdalom hátterében – például: csonttörések, izom- és idegsérülések, sportolásból adódó túlerőltetés, izomgörcs, a csontok elváltozásai, fertőzés, daganat vagy akár olyan természetes folyamat következtében is, mint a várandósság.
Hogyan tekinthetünk a hátfájdalomra?
A szakember szerint a fájdalom elsősorban a testünk figyelmeztető jelzése, ami védelmet nyújt a testnek, ugyanakkor óvja a szöveteket a károsodástól. Azonban bizonyára megfigyeltük már, hogy néhányan jobban tűrik a fájdalmat, mint mások. Vajon miért van ez? A fájdalomérzés függővé válhat a lelkialkattól, a biológiai felépítéstől, korábbi betegségélménytől, sőt kulturális okoktól is.
A hátfájás enyhítését szolgáló leggyakoribb módszerek közül mindenképpen érdemes kiemelni a gerinc és az izomzat nyújtását (hatására kisebb nyomás nehezedik a gerincvelői idegekre, valamint a porckorongokra), a hideg-meleg terápiát, valamint a masszázst. Ez utóbbi két technika a bőr ingerlésén alapul, ami megváltoztatja a fájdalominger érzékelését, blokkolva az agyban a fájdalomérzetet, közben pedig serkentve a test természetes fájdalomcsillapítójaként ismert endorfin hormon felszabadulását.
