„Ákom, bákom, berkenye…” – Kettő a sokból
Na, jó, ez a mondóka valójában egy húsvéti versike, de erről a növényről nem árt időben tájékozódni, illetve „betakarításával” megvárni a hűvösebb időket. Ha első hallásra nem ugrik be, melyik lehet a berkenye, elég, ha parkosabb területek árnyékot adó fáira, bokraira gondolsz. Ott biztos megtalálod a narancssárgás bogyóival hódító, inkább dísznövényként ismert fajtát.
Mert berkenyéből sokféle, vagyis inkább rengetegféle létezik. A teljesség igénye nélkül most következzen néhány.
Madárberkenye
A fent már említett parkosabb területek dísze is lehet narancssárga, esetleg pirosas, apró, almaszerű termésével. Elnevezése nem véletlen, hiszen ezek a bogyók a madarak kedvelt csemegéje.
Díszként a nyár utolsó hónapjától egészen októberig „használható”, ha fogyasztani szeretnénk, várnunk kell az első fagyok megjelenéséig, amikorra is teljesen megérik, a fagy pedig kissé megpuhítja.
Főleg rendkívül magas C-vitamin tartalma miatt érdemes fogyasztani, de vizelethajtó hatása is ismert. Érdekesség, hogy míg frissen hashajtó „funkciója” miatt ajánlott fogyasztani, főzve a „hasmars” megszüntetésére szolgál.
Ha nyersen fogyasztjuk, vigyázzunk vele, mert íze kissé kesernyés. Ez az összehúzó hatású, keserű anyag főzéskor elbomlik.
Cukorbetegeknek magas szorbáttartalmának köszönhetően édesítőszerként is remek.
Ha magjaitól „megfosztjuk”, az ínyencek alkoholos italt, pálinkát, esetleg zselét is készíthetnek belőle.
Fekete berkenye
Az arónia – ahogyan még nevezik a fekete berkenyét – bogyói már sokkal sötétebbek, inkább az áfonyához hasonlóak, már-már fekete színűek. Ízében azonban hasonlít fent írt rokonához, hiszen az édes helyett inkább savanyúbb, keserűbb ízt várhatunk tőle.
Észak-Amerikából, annak is a keleti feléből érkezett az öreg kontinensre, még valamikor a XX. század kezdetén. Az olaszok már közel 50 éve felfedezték maguknak az orvostudomány területén, és lassan a mi szemünk is kezd felnyílni hasznosságával kapcsolatban.
Egészségünket támogató egyik fontos tulajdonsága a benne található vitaminokban és ásványi anyagokban rejlik. A B-vitaminok teljes csoportját, valamint C-, A-, K- és E-vitamint tartalmaz. Az ásványi anyagok és nyomelemek közül pedig vasat, cinket, magnéziumot, káliumot és kalciumot hordoznak magában bogyói.
Ám ami ennél is fontosabb, azok a termésekben megbúvó polifenolok, azon belül is a flavonoidok és az anticianidok. Tudásuk abban rejlik, hogy antioxidáns tartalmuk rendkívül magas, ezáltal egészségre gyakorolt pozitív hatásuk már-már felülmúlhatatlan. A flavonoidok magát a növényt is védik a káros külső hatásoktól, szép színűket is ennek köszönhetik. Az emberi szervezetre hasonlóan védő hatással van, hiszen megvédik testünk sejtjeit a szabad gyökök által kiváltott oxidatív hatástól. Hozzájárulnak szívünk és érrendszerünk egészséges működéséhez, azáltal - hiszen neki köszönhetően az érfalak ellazulnak - a véráramlás javulhat. Ha ez még nem lenne elég indok a fekete berkenye fogyasztásához, termesztéséhez, jó, ha tudjuk, hogy egyes kutatások szerint bizonyos flavonoidok allergia- és rákellenes, antimikrobiális és antivirális hatással is bírnak.
Bogyójának szüretelésével szintén érdemes megvárni az első fagyokat, de akár a decembert is, hiszen magas csersav-tartalma miatt a júliusban, augusztusban érő bogyók még lekvárnak, szörpnek elkészítve is kesernyés mellékízzel bírnak.
Forrás: balintgazda.hu, gyogyszernelkul.com
