Ami fölött többé nem lehet szemet hunyni: a munkahelyi kimerültség
2022-ben az Egészségügyi Világszervezet a munkavégzés miatti kimerültséget a megfázásos és egyéb betegségekhez hasonló besorolásban részesítette, mellyel orvoshoz lehet fordulni és kezelést lehet igényelni. A kimerültség olyan mindennapi tevékenységeket erőteljesen gátló tünetekkel járhat együtt, mint: a rosszkedv, a figyelemzavar, az antiszociális viselkedés, a magas vérnyomás, az alvási és emésztési zavarok.
A 2024-es jelentések szerint a munkahelyi fáradtság immár világméretű problémává duzzadt, lévén, hogy a munkavállalók 97 százaléka szembesül legalább egy, 80 százalékuk pedig két ezt kiváltó kockázati tényezővel. A felmérésben részt vevő válaszadók a kimerültséget előidéző legfőbb okaként a „néma gyilkosként” is emlegetett stresszt jelölték meg. Többen hangsúlyozták a magánélet és a munka közötti kiegyensúlyozatlan állapotokat, a fizikai aktivitás hiányát, a helytelen életmódot, valamint a megfelelő támasznyújtás hiányát. Ma már tényként kezelik azt, hogy a munkahelyi fáradtság negatívan befolyásolja az alkalmazottak egészségét, ugyanakkor a munkahelyi termelékenységet egyaránt.
A munkahelyi felelősség növekedése, a folyamatos időnyomás, az egyre kurtábbá váló határidők, a gyors munkavégzés igénye, az egyszerre több feladatra való fókuszálás szükségessége mind növelik a munkahelyi stresszt. Ez pedig olyan egészségügyi következményekkel járhat együtt, mint a depresszió, a szívbetegségek, a gyomorfekély, a hátfájás, és az általános kimerültség.
A Harvard Health Public meglátása szerint nem ritka, hogy az „energiaszegény” időszakban akár egy hétig is a szokásosnál fáradtabbnak érezzük magunkat. Amennyiben a fáradtság nem látszik enyhülni, és akár két hétnél is tovább húzódik, mindenképpen javasolja egy orvos felkeresését - ez az állapot ugyanis számos betegségnek és fertőzésnek nyithat kaput. Olyan esetben is tanácsolják a szakember igénybevételét, ha valaki az éjszakai alvás ellenére is kimerülten ébred, nincs motivációja a napkezdéshez, és a máskor gördülékenyen végzett tevékenységek valóságos próbatételnek bizonyulnak - ennek hátterében ugyanis alvászavar és depresszió is lapulhat.
Noha a fizikai és szellemi fáradtság külön kategóriát képez, mégis e kettő gyakran jelentkezhet együttesen; sok esetben a hosszan elnyúló fizikai kimerültség mentális fáradtsághoz vezethet. A súlyossá vált, kezeletlen kimerültség negatív hatással van az egyén, esetenként pedig mások biztonságára is.
