Folyton kattog valamin az agyad, nem tudod kikapcsolni, hiába próbálod lehalkítani a gondolatokat. Ismerős? Pedig de jó lenne egy kicsikét lejönni arról, milyen feladatok várnak épp rád, vagy, hogy milyen problémákat kell megoldj, mert te úgyis mindent elbírsz, kibírsz, elsimítasz… Hoztunk pár tippet, miként tehetsz magadért, és „kapcsolódhatsz le picit a rendszerről”!
Ne legyünk álszentek, egy olyan téma következik, ami mindenkit érint! Merthogy csúnyán beszélni mindannyian szoktunk, ez vitathatatlan. Ám, hogy mi rejlik mögötte, az már egy érdekesebb kérdés. Utánajártunk, és annak is, mi az egészséges mérték és, hogy mire kell odafigyelnünk, mielőtt kicsúszik valami olyan a szánkon, aminek nem kéne.
A pszichológusok és a bőrgyógyászok egyaránt hangsúlyozzák, hogy a bőrünk és a lelkünk állapota között szoros kapcsolat van. A tudományos kutatások is megerősítik, hogy a pszichés egyensúly közvetlenül befolyásolja a bőrünk egészségét, de ez fordítva is igaz. Nyugodtan kibővíthetjük tehát a mondást, mely szerint a „szem a lélek tükre”, merthogy ez a bőrre is tökéletesen igaz!
Az állkapocs kattogása kellemetlen és aggasztó tünet lehet, amely sokaknál előfordul. Bár elsőre nem tűnik komoly problémának, hosszabb távon fájdalmat és diszkomfortérzetet okozhat. Az állkapocs kattogása mögött különböző okok állhatnak, de a legtöbb esetben kezelhető, sőt, akár meg is előzhető.
A sportolás nemcsak az egészségünk megőrzésében játszik kulcsszerepet, hanem segít a stressz levezetésében, az önbizalom növelésében és a közösséghez tartozás érzésének erősítésében is. Azonban a megfelelő sportág kiválasztása sokszor nehéz döntés lehet.
Te is érezted már, hogy idegességedben elkezdesz remegni? Ez a különös és néha kellemetlen jelenség sokunk számára ismerős lehet – legyen szó egy fontos találkozóról, vizsgáról vagy váratlan konfliktusról. De mi történik ilyenkor a testünkben, és hogyan tudjuk ezt kezelni?
Vajon miért élnek egyes emberek akár 100 évet vagy annál is többet, miközben másoknak jóval kevesebb jut? Ehhez a kérdéshez kapcsolódóan született meg a „kék zónák” fogalma, amely olyan régiókra utal, ahol az emberek kiemelkedően hosszan és egészségesen élik mindennapjaikat. Ezeket a területeket Dan Buettner író és kutató (a National Geographic díjnyertes újságírója) azonosította, aki társaival együtt alapos vizsgálatokkal derítette fel a jelenséget.
A rengeteg ránk zúduló információ. A folyamatos nyüzsgés, hogy le ne maradjunk valamiről. A fogyasztói társadalom. A sok-sok felhalmozott dolog körülöttünk, amelyek nagy részére valójában semmi szükségünk…Ugye neked is van egy olyan érzésed, hogy akár a te életedet is vázolhattuk volna ebben a néhány sorban?
Száz évvel ezelőtt, valószínűleg a pszichoanalízis atyjaként ismert Sigmund Freud munkáinak hatására, megszületett az az elképzelés, hogy a stressz elraktározódik a test bizonyos részein. E meglátások szerint midőn az emberek elfojtják, esetleg megtagadják az érzelmeiket, azok később testi tünetekként jelennek meg. Az ebből való kiutat pedig az érzelmek fel- és elismerésében, valamint kezelésében lelték meg. Mit mondanak ma a tudósok a stresszről?
“Mi van, ha nem fog sikerülni? Mi történik, ha ő nem így gondolja? Talán meg sem engedhetem magamnak…” Néha ilyen, és ehhez hasonló gondolatok gyötörhetnek bennünket, ráadásul „életben tartásukkal” belemerülhetünk a fejünkben zajló események véget nem érőnek mutatkozó spiráljába, ahelyett, hogy a tettek mezejére lépnénk.
2022-ben az Egészségügyi Világszervezet a munkavégzés miatti kimerültséget a megfázásos és egyéb betegségekhez hasonló besorolásban részesítette, mellyel orvoshoz lehet fordulni és kezelést lehet igényelni. A kimerültség olyan mindennapi tevékenységeket erőteljesen gátló tünetekkel járhat együtt, mint: a rosszkedv, a figyelemzavar, az antiszociális viselkedés, a magas vérnyomás, az alvási és emésztési zavarok.
A német Dr. Robert Frank által 1931-ben felismert nőket érintő tünetegyüttes, ami premenstruációs szindrómaként (PMS) vált közismertté, a ciklust megelőző napokban megannyi nőt érintő állapotot, jelöli. Mit érdemes tudnunk erről, és hogyan tehetjük elviselhetőbbé?
A hasi zsír nemcsak esztétikai kérdés, hanem egészségügyi kockázatokat is rejt magában. Az elhízás ezen formája összefüggésbe hozható szívbetegségekkel, cukorbetegséggel és más egészségügyi problémákkal. De miért rakódik le a zsír kifejezetten a has környékén? Az alábbiakban bemutatjuk kialakulásának leggyakoribb okait.
Az egészséges bélflóra kulcsszerepet játszik a szervezet általános jólétében. A bélben található baktériumok és egyéb mikroorganizmusok összessége nemcsak az emésztésben segít, hanem az immunrendszer működésére, a gyulladások szabályozására, sőt, a mentális egészségre is hatással van. Tudj meg többet arról, hogyan támogathatod a bélflórád egészségét a megfelelő étrenddel és életmóddal!
Az elmúlt évben az emberek több mint 70 százaléka arról számolt be, hogy többször kellett szembesülnie azzal az érzéssel, hogy olyannyira túlterhelt és stresszes, hogy nem hitte: valaha is felül tud kerekedni ezen – állapította meg a YouGov tanulmánya. Minderre pedig számos esetben ráépültek olyan egészségromboló viselkedési hatások is, mint a túlzásba vitt evés és/vagy alkoholfogyasztás, a dohányzás fokozott mértéke. Többen arról is beszámoltak, hogy a stressz szorosan összefonódott az életükben a depresszióval és a szorongással.
Herman Wouk amerikai író meglátása szerint: a félelmet még úgy-ahogy, el tudjuk viselni, mivel emberibb, így nem foszt meg teljesen bennünket a cselekvőképességtől. Ezzel szemben viszont a pánikot úgy értelmezi, mint az abszolút erkölcsi megsemmisülést. Többek szerint viszont a félelem és a pánik kéz a kézben járó érzelmi állapotok – ám ez utóbbi esetében a leküzdhetetlennek érzett menekülési kényszer válik dominánssá. Felmerülhet a kérdés, mely szerint: hány változata lehet a pániknak? Ezekből hozunk most néhány érdekes meglátást.
Tagadhatatlan, hogy a mindennapos megpróbáltatások, valamint a munkahelyi és magánéleti nyomások közepette: cseppet sem könnyű megőrizni a nyugalmunkat. Viszont a jó hír az, hogy nem is lehetetlen. A higgadtság, az összeszedettség, az önfegyelem gyakorlásában történő előrelépések során sikerélmény és öröm lesz úrrá rajtunk – mintha dobogós helyre kerültünk volna egy sportversenyen. A temérdek ok közül, melyek arra ösztönöznek bennünket, hogy törekedjünk a nyugalom megőrzésére, most csupán néhányat ragadunk ki.
Felszabadultnak lenni? A munkahelyen? Hát, nem minden esetbe passzol össze a kettő… Sokunknak inkább a stressz, a rohanás, a „még, még, még” teljesítmény kényszere jut az eszünkbe. Ha a világot megváltani nem tudjuk, azért tehetünk azért, hogy a munkahelyünk komfortosabb legyen számunkra.
Van az úgy, hogy minden összejön, és a stressz-szinted az egekben. Azt veszed észre, hogy egész nap be vagy feszülve, és lassan már nem tudsz koncentrálni, mert annyi a megoldandó feladat, hogy úgy érzed, egyszerűen belefulladsz. Van az a pont, mikor Neked kell eldöntened: elsüllyedsz a stressztengerben, vagy megállsz egy pillanatra és megpróbálsz megnyugodni.
A rohanó hétköznapokban a párunkkal egymásra szánható idő sokszor a nullával egyenlő. Mert a gyerekek, a munka, a háztartás… Mire ágyba kerülünk, már csak az alváshoz van erőnk. És elmennek úgy napok, hetek hónapok, hogy a napi teendőkkel kapcsolatos párbeszéden kívül nem jut idő, energia a komolyabb beszélgetésekre.