2024.01.12. 15:33:06 6859 250

Aminek egy napon meg kell esnie… A halandóságról és a halhatatlanságról
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

Már az emberi történelem hajnalán nagy kíváncsiság övezte a halhatatlanság kérdését. A halálról, az elmúlásról való kommunikáció lassan a háttérbe szorult, annak ellenére, hogy a filozófusok próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy egyszer minden megszületettnek szembe kell néznie az eltávozás elkerülhetetlenségével.

Élet és halál - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Élet és halál

Az utókor által filozófuscsászárként emlegetett Marcus Aurelius méltán híres “Elmélkedéseiben” többször is eltöpreng a halandóság jelenségén, mondván, hogy: „Maholnap hamu és csontváz vagy, puszta név, vagy még név sem (…) Hiszen minden érzéki esendő és éppen nem állandó (…) Mi legyen a teendő? Bevárod nyugodt lélekkel a véget, akár pusztulás lesz, akár eltávozás.”

A reneszánsz kor neves gondolkodója, Montaigne, pedig a vég bekövetkeztének előre nem ismerésére, tulajdonképpen a folyamatos „készenléti állapotra” ösztönzött – hiszen: „Aminek egy napon meg kell esnie, megeshetik ma is.” Tagadhatatlan, hogy a véggel kapcsolatos érzések között kiemelt helyhez jut a félelem. Ez tökéletesen érthető, és senkinek sem róható fel a földi létből való egykori eltávozástól való szorongás. A kortárs amerikai lelkipásztor, Timothy Keller ezt a nyugtalanságot azzal magyarázza, hogy a halál az a „Nagy Gát”, „Nagy Szakadás”, és „Nagy Sértés”, amely kegyetlenül elválaszt bennünket a szeretteinktől, az addig élt életünktől.

Az állatvilág egynéhány kiváltságos tagjáról úgy vélekednek, hogy rendelkeznek az immortalitás, az emberek által hőn vágyott biológiai halhatatlanság képességével. Talán nem teljesen a véletlennek köszönhető az, hogy a vizekben élő állatok olyan rendkívül ritka képességekkel rendelkeznek, melyek révén – némi túlzással – halhatatlannak nevezhetjük őket. Miért éppen a vizek? Ilyenkor szinte azonnal az élet vizére, és a különféle kultúrák teremtésmítoszaira gondolunk, melyekben először az ősvíz jelent meg, majd ebből indult ki az élet.

A Földközi-tenger egyik szerencsés lénye, az életciklus-visszafordító képességű medúza – a Turritopsis dohrnii, vagyis a halhatatlan medúza. Ez a csodálatos tengeri élőlény a saját sejtjei átprogramozásával fiatalítja vissza magát. Amikor a medúza megbetegszik, megöregszik vagy életveszélybe kerül, aktivál egy egészen látványos túlélési mechanizmust, mely megfiatalítja a sejtjeit.

Egy olaszországi kutatócsoport, Stefano Piraino professzor vezetésével, már belevágott a medúza ezen életmegfordító titkának megfejtésébe. Kutatásaik során a medúza teljes genomját és a sejtek közötti kommunikációt vizsgálják. A professzor szerint a medúza ezen adottsága nem igazán nevezhető halhatatlanságnak, hanem megújulási képességnek. Ezt nevezik tudományos körökben sejt transzdifferenciálódási folyamatnak. Ha sikerülne a kutatóknak behatóbban megismerkedni, majd az emberi szervezetben is hasznosítani ezt, akkor – ha halhatatlanságot nem is, azonban – jobb regenerációs módot nyerhetnénk a gyógyulásban (pl. bőrégések, zúzódások, sebek, törések stb.)

Ma már több önmegfiatalító hajlamú állatról is tudunk, köztük például: egy, a kanadai Új-Fundland partjainál élő homárfajtáról, mely a becslések szerint akár másfél évszázadig is képes élni. A teknősökről pedig már több évszázada tudjuk, hogy amennyiben háborítatlanul élnek (pl. nem esnek ragadózok zsákmányául), az idő számukra rendkívül hosszúra nyújtózkodhat.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Melegítő tavaszi édesburgonya-krémleves gyömbérrel és kókusztejjel

A tavasz kiszámíthatatlan — egyik nap virágillatú napsütés, másnap ködös, szeles hűvösség. Az ilyen időszakokban a lelkünk és a testünk is egy kis extra melegségre vágyik. Habár a téli nehéz ételek ideje már elmúlt, mégis jól esik valami melengető, mégis könnyed fogás. Ez a selymes édesburgonya-krémleves épp ezt nyújtja: melegséget, táplálást és egy kis egzotikus csavart is a gyömbér és kókusztej jóvoltából.

Egy csepp esély – 50 éves a magyarországi újszülöttkori szűrés

Minden ezredik újszülöttet érinthet valamilyen ritka betegség, és ezek között csaknem 30 olyan van, amelynek korai felismerésére Magyarországon már 1975 óta működik országos szűrőprogram. Az elmúlt fél évszázadban a szűrőközpontokban – 2007 óta Budapesten a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján és a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján – több mint 5,6 millió újszülött vérmintáját elemezték, és 3289 olyan gyermeket szűrtek ki, akiknél már az előtt megkezdhették a kezelést, hogy a betegség tünetet okozott volna.

Tavaszi szépségrutin hűvösebb napokra – így ápold bőröd májusban is

Májusi virágzás ide vagy oda, a tavasz nem mindig szól napsütésről és langyos szellőről. A hűvösebb, szelesebb napokon a bőrünk könnyen kiszáradhat, érzékennyé válhat, vagy épp zsírosodni kezdhet a fűtött terek, szél és hőmérséklet-ingadozás miatt. Épp ezért a tavaszi szépségrutin sem lehet egy az egyben a nyári előfutára – finomhangolásra van szükség.