Amit most észlelünk: az csupán a jéghegy csúcsa…
Az elmúlt hónapok során globálisan tapasztalt drámai meteorológiai események egész garmadája a klímaszakértők szerint csak a jéghegy csúcsát jelentik, és mintegy előrevetítik azt az összetett éghajlati eseménysorozatot, amelyekkel a közeljövőben szembe találhatjuk magunkat.
A NOAA vezető klímatudósa, Sarah Kapnick nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a szélsőséges éghajlati események kockázata növekedést fog mutatni, és ez a világ minden szegletére erőteljes hatást gyakorol.
Nem szükséges szakértőnek lenni ahhoz, hogy (f)elismerjük: a fenntarthatóságra törekvés ma már nem szorulhat a környezetvédő csoportok ambíciói közé, hanem mindannyiunk személyes ügyeként kezelendő. Vegyük figyelembe az elmúlt hónapok eseményeit, mely drámai folyamatokban sorra dőltek meg az időjárási rekordok: nagy mennyiségű csapadékok, soha nem tapasztalt szárazság, áradások, viharok, földcsuszamlások, tornádók sorozata, amelyek gyakran felbecsülhetetlen értékű károkat okoztak, és számos halálos áldozatot is követeltek. Még tavasz volt, és már több helyen nyárközépi hőmérsékletet lehetett tapasztalni. Ázsia jó néhány országában – így Thaiföldön, Laoszban, Bangladesben stb. – valamint a Földközi-tenger térségében – pl. Spanyolországban, Marokkóban – rekordnagyságú hőséget jegyeztek.
De mit tehetünk ez ellen? Megfékezhető vagy legalább mérsékelhetővé tehető mindez? A technológia és a tudomány segítségével szembe tudunk nézni az elkövetkező évek éghajlati próbatételeivel?
A legutóbbi World Economic Forumon (WEFORUM) elhangzottak szerint:ma már megkerülhetetlenné vált a klímaváltozás hatásaival való szembenézés és a jelenséggel való együtt élni tanulás fontossága.
A WEFORUM szakemberei arra a kérdésre is válaszokat kerestek, hogy miképpen tud az emberiség alkalmazkodni az egyre sürgetőbb problémává terebélyesedő éghajlati problémákhoz, és a meglátások szerint:
az új technológiák e törekvésfolyamatban elengedhetetlen szerepet játszanak,
a mesterséges intelligencia segítségével lehet lépéseket tenni az erdőtüzek időben való észlelésére, és a lakosság figyelmeztetésére egyaránt,
a Google műholdak pedig árvízriasztásokat adnak ki az érintett lakosság számára.
A 2022-es klímaváltozási csúcstalálkozón született megállapítások fényében:elkerülni már nem lehet a globális felmelegedéssel járó következményeket, hiszen ehhez már túl messze jutottunk az úton. A NASA Earth Observatory pedig mindezt azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az 1880-as esztendő óta (az iparosodástól számítva) bolygónk globális átlaghőmérséklete 1,1 Celsius-fokkal nőtt, mely azóta évtizedenként megközelítőleg 0,15-0,20 fokos ütemben egyre csak emelkedik.
Az elviselhetetlen hőség miatt egyre többen fordulnak a mesterséges légállapotokat előállítani képes légkondicionáló megoldások felé (bár ezeknek a berendezéseknek is ismert a környezetterhelő hatása), melyek segítségével igyekeznek elviselhetőbbé tenni a perzselő forróságot. A The Guardian július 29-én megjelent cikkében a klímaberendezésekkel kapcsolatos nézeteit: előnyöket, lehetséges hátulütőket és alternatívákat – osztotta meg olvasóival.
Meggyőződésük szerint az elmúlt hónapokban tapasztalt rekord hőmérséklet során az, hogy az emberek légkondicionált helyiségekben lehettek, nem egyszer életmentő megoldásnak bizonyult. Ám emberek milliói nem férnek hozzá ehhez az akár életmentőnek is titulálható technológiához – leginkább a fejlődő országokban, ahol viszont a legnagyobb szükség lenne ezekre a megoldásokra.
A bolygómelegedés észlelésével párhuzamosan a légkondicionálás egyre fontosabbá válik mind az otthonokban, mind a kereskedelmi épületekben, sőt a közlekedésben egyaránt. Egy aktuális felmérés szerint 2035-re a klímaberendezések beszerzése iránti igény előreláthatólag megháromszorozódik. Mindez egyúttal arra is felhívja a gyártók és forgalmazók figyelmét, hogy egy potenciális energiaválság megelőzése érdekében hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldásokat kínáljanak.