Cukorbetegség - a fogyókúra többet számít az öröklődésnél
A fogyással megelőzhető, de akár meg is fordítható a cukorbetegség- derült ki az ESC Congress tavalyi előadásaiból. 2019-ben világszerte körülbelül 463 millió ember szenvedett cukorbetegségben, amelyek túlnyomó többsége (körülbelül 90%-a) 2-es típusú cukorbetegség volt. A cukorbetegség megduplázza a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozás kockázatát. Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség fő oka, míg a genetikai örökség valamelyest növelheti ugyan a cukorbetegség kialakulását, de ez egyénektől függ.
"Mivel a génjeinkkel születtünk, már az életük elején megtalálhatjuk azokat, akik életük során nagy eséllyel cukorbetegek lesznek" - mondta Brian Ference, a Cambridge-i és a Milánói Egyetem vezető kutatója. "Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy kiderítsük, vajon az öröklött kockázat és a testtömeg-index (BMI) kombinálásával képesek vagyunk-e azonosítani azokat az embereket, akiknél a legnagyobb a cukorbetegség kialakulásának kockázata.” – tette hozzá.
A tanulmányhoz 445 765 főt választottak ki az Egyesült Királyság Biobankjából. Az átlagos életkoruk 57,2 év volt, 54 százalékuk pedig nő. A cukorbetegség örökletes kockázatát 6,9 millió gén vizsgálatával értékelték. A kiválasztottak magasságból és a súlyából számították ki a BMI-t. A résztvevőket öt csoportba osztották a cukorbetegség genetikai kockázata szerint. A BMI alapján szintén öt csoportba osztották őket. A résztvevőket átlagosan 65,2 éves korukig követték nyomon. Ebben az időszakban 31 298 főnél alakult ki 2-es típusú cukorbetegség.
A legmagasabb BMI-csoportba (átlagosan 34,5 kg / m2) tartozóknak 11-szeresére (!!) nőtt a cukorbetegség kockázata a legalacsonyabb BMI-csoport résztvevőihez képest (átlagosan 21,7 kg / m2). A legmagasabb BMI-csoportban nagyobb valószínűséggel alakult ki cukorbetegség, mint az összes többi BMI-csoportban, a genetikai kockázattól függetlenül. "Az eredmények azt mutatják, hogy a BMI sokkal nagyobb kockázati tényező a cukorbetegség szempontjából, amely genetikai hajlam" – mutatott rá Ference professzor.
A kutatók ezt követően statisztikai módszerekkel vizsgálták azt, hogy a magas BMI-vel rendelkező embereknél a cukorbetegség valószínűsége még nagyobb lenne-e, ha hosszú ideig túlsúlyosak lennének. Megállapították, hogy az emelkedett BMI időtartama nem volt hatással a cukorbetegség kockázatára. Ference professzor szerint ez arra utal, hogy amikor az emberek átlépnek egy bizonyos BMI-küszöböt, a cukorbetegség esélye megnő, de ugyanazon a magas kockázatú szinten marad, függetlenül attól, hogy az illető mennyi ideig túlsúlyos. Megjegyezte, hogy a küszöb valószínűleg minden embernél más és az a BMI lesz, amelynél a vércukorszint kóros szintje kezd kialakulni. Ference professzor elmondta, hogy a cukorbetegség a legtöbb esetben elkerülhető lenne, ha a BMI-t a határérték alatt tartanák, tehát mind a BMI-t, mind a vércukorszintet rendszeresen értékelni kellene még mielőtt az embereknél vércukorproblémák kezdenének kialakulni.
Forrás: Science Daily
