Ébreszd fel kreatív énedet
Valahányszor szó esik a kreativitásról eszembe jut egy szellemes történet, melyben egy egyetemi hallgatótól egy alkalommal megkérdezik, hogy: mennyi ideig tartana számára az, hogy megtanuljon japánul? Mire a hallgató válasza az volt, hogy: az attól függ, milyen szoros a határidő. Korunkban, amikor a munkahely és az élet egyéb területein egyre nagyobb igényeket támasztanak felénk, a kreativitás valóságos szellemi Jolly Jokernek bizonyul. Lássuk, hogy miben mutatkozhat meg még ennek az emberi képességnek az ereje.
Mi fán terem a kreativitás?
A szociológus Vitányi Iván szerint a kreativitás az ember lényege, és meglátása szerint az emberiség ebből a szempontból nem osztható két részre, melyhez a kreatív és a nem kreatív egyének felsorakoznak, ugyanis minden ember – mint fogalmaz – „kreativitásra van ítélve.”
Az ember alkotóképessége viszi előre és formálja a világot, illetve a társadalmakat, teszi a benne élőket és tevékenykedőket jobb problémamegoldókká, segít az ötletelésben, valamint az innovatív törekvésekben. Néhány meglátás szerint viszont az alkotóképesség nem „csupán” az új ötletek kidolgozásával van szoros kapcsolatban, hanem azok hatékony, mások (pl. a kollégák, főnök stb.) előtt való szimpatikus és kristálytiszta feltárásával is.
Korunk egyik nagy becsben tartott képessége: a kreativitás
Most, hogy a rohanás olyképpen hozzátapadt a mindennapjainkhoz, akárcsak a bojtorjánhal tapadókorongja a cápákhoz, a kreativitás a korábbiaknál is fontosabb szerephez jutott. Vegyük példaként a „kreatív” jelzővel ellátott szabadidős tevékenységeket, amelyek nagyszerű módját kínálják a kikapcsolódásnak és a felgyülemlett stressz levezetésének – ilyen lehet a hobbi szobrászkodás, a festés, a rajzolás, a kötés és horgolás, a bútorfelújítás stb. Ezen tevékenységek végzése közben esélyünk nyílik arra, hogy alkotó módon juttassuk kifejezésre az érzelmeinket, gondolatainkat, vagy megbirkózzunk a kihívásokkal.
A rugalmasság és alkalmazkodóképesség hátterében ugyancsak a kreativitás áll, mellyel a szakmai és a magánéleti kihívások közepette is meglelhetjük a legoptimálisabbnak ígérkező kiutakat és megoldásokat. A Világgazdasági Fórum a megfelelő munkahelyi környezetbe jutás és előrehaladás tekintetében a kreativitást a második legkiemeltebb készségnek minősítette.
Dobozon kívüli gondolkodás
Gyakori tévhit, hogy a kreativitás kizárólag a művészek képességeként tartható számon, hiszen minden életterületen: az üzletitől a technológiain át a tudományos szféráig mindenhol tetten érhető, sőt, nélkülözhetetlen. A Skillademia rámutat arra, hogy már egy tíz perces munkaszünet is hatással lehet a kreativitás felélesztésére, ezzel együtt pedig a mentális fáradtság csökkentésére, valamint a motiváció növelésére. A kutatásokból kiderült, hogy ezek a mini szünetek elősegítették a teljesítménység növekedését – pl. logikai feladatok elvégzése során. A rövid pihenők beékelése során lehetőség nyílik arra, hogy egy problémát egy korábbitól eltérő fókuszban szemléljünk – ez az úgynevezett „dobozon kívüli gondolkodás” jelensége, mely elengedhetetlen eleme az innovatív megoldásoknak, vagy éppen a versenyképességnek.
Kiderült, hogy a vezetők zöme (77 százaléka) a kreativitást az üzleti növekedés egyik hajtómotorjaként értékelte. Továbbá a szakemberek 85 százaléka a kreatív gondolkodás képességét a problémamegoldás kulcsaként határozta meg. Sokan úgy vélik, hogy a mesterséges intelligencia korában a kreativitás készsége felértékelődik, ugyanis egyre nagyobb igény lesz a kreatív projektekre, az újszerű ötletekre, valamint a fejlesztésekre.
