Egy válás mindenkit megvisel – A férfiakat jobban?
Az a bizonyos nagybetűvel szedett, a személyes naptárakban pirosan virító nap, amire az általános elképzelések szerint a legtöbb lány már kiskorától készül, minden kultúrában sorsfordító eseményként van kitüntetve. Ez a házasságkötés, az egybekelés napja. A mesébe illő, holtomiglan-holtodiglan fogadalmakkal teleszőtt szertartást kikerülhetetlenül követik a gyakran lekicsinylően szürkének titulált hétköznapi történések.
Jó esetben megismerkednek egymás – az ismerkedős-udvarlós időszakban jobban fegyelmezett, kordában tartott – szokásaival. Finoman csiszolódnak a legkedvesebb „másik” kevésbé szimpatikus heppjeihez és rituáléihoz.
Vénusz és Mars egymáshoz finomcsiszolódása a házasság minden napjára tartogat intéznivalót
Pár hónap múlva felismerik egymás szelídíthető és megszokni való kategóriába sorolható tulajdonságait. A sarokba szórt zokni, a vécépapír be- vagy kifele fordításán való fennakadások, a „káosz is egyfajta rend” nézetek, a közös ágy-közös kassza kérdése és társai rengetegében sokan eltévednek. Az „ő más, mint a többi”- szerű első fázisú benyomások lassan váltogatják az előjeleket. A fiatal házasok ráébrednek arra, hogy a sokat hivatkozott nagy ő elnyerése mellé felsorakozik egy extra családi „csomag” is, egy rokoncsokor, akik mindig a legjobbat akarják az újdonsült házasnak (és hogy ezen aktív figyelemnek nem minden esetben lesz kedvező gyümölcse.)
A széles körben ismert: a házasságok fele válással végződik történetnek vannak megkérdőjelezői. A válási statisztikák kapcsán a Forbes egy friss cikkében azt olvashattuk ,hogy bár 2021-ben közel 700 ezer házasság végződött válással, több mint 1 900 000 házasság megkötésére is sor került. Természetesen a felbomló(félben lévő) kapcsolatokra nem hat vigasztalóan néhány statisztikai adat, hiszen egy sor összetett külső és belső tényező befolyásolhatja a házasfelek végső döntését.
Egynémely kultúrában még napjainkban is szigorú szabályokhoz, közösségi előírásokhoz van kötve a párválasztás. A házasság e nézetek szerint nem csupán egyéni, hanem szociális felelősség is, így jóval többnek kell lennie vonzalomnál. Gyakran a házasulandó feleknek még annak a szabadsága sem adatik meg, hogy maguk válasszák meg leendő társukat, hiszen ezt a szerepet egy személy vagy egy intézmény ölti magára. A modernnek tekinthető megoldások társaságában pedig gyakran ott kuporog a „miért nem kötelezted el még el magad?” kérdésektől való ódzkodás is.
Sokan vagyunk sokféle igényekkel felvértezve. Nem mindenki álmaként tartható számon a hagyományos egybekelés örökségének ápolása, hiszen vannak, akik számára a legoptimálisabb megoldás a szinglilét melletti voksolás.
A házasságtól az emberek általában boldogságot remélnek – és valóban, egyes kutatások szerint a házas emberek tovább élnek, jobb egészségnek örvendenek, gazdagabb szociális hálóval rendelkeznek, mint egyedülálló társaik – , így amennyiben egy-egy kapcsolat válással végződik, értelemszerűen megviseli az érintetteket. Dr. Debra Umberson szociológus számos interjút készített a kapcsolatok egészségre gyakorolt hatásáról, és erről készült tanulmányában lejegyzi, hogy a házasság minősége valóban hatással van az egyének egészségére.
A pozitív vonzatok mellett a kevésbé tetszetős oldalt is szemügyre veszi. A válaszok alapján kiderül, hogy a házasság fenntartására fordított energia sok megkérdezett szerint erőteljes stresszforrásnak bizonyul. Az egyre halmozódó házassági nehézségek pedig sűrűn fordulnak válásba, ami összetörheti, megbetegítheti a korábban kapcsolatban élők életét. A szociológus szerint a férfiak gyakrabban fordulnak alkoholhoz, netán drogokhoz, gyakrabban szenvednek balesetet, vagy választják az öngyilkosságot egy válást követően. A nők körében pedig magasra ugrik a válás után a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya. Noha vannak markáns különbségek a férfiak és nők által megtapasztalt válási sérelmek között, mégis közösnek nevezhető: a reménytelenség, az önvád, a megbánás, a magány, a tagadás, a csalódottság, a depresszió, a szorongás, valamint a remény, és a megkönnyebbülés érzése.
