Figyelem, gyerekkel vagyok! Így randizz, ha egyedülálló szülő vagy!
Egy csalódás után mindig nehéz az újrakezdés. Ha túl korán próbálkozunk, félő, hogy volt partnerünkhöz hasonlítjuk a randipartnerünket, vagy túl sokat beszélünk róla. Tovább nehezíti a helyzetet, ha előző kapcsolatunkból származó kisgyermeket is el kell fogadtatnunk új párunkkal.
Az emberek ritkán merik a sebezhető és érzelmes oldalukat felfedni, és különösen óvatosak lehetnek akkor, ha nem csak a saját, de a féltve őrzött gyermekeik életébe is idegent szükséges beengedniük.
A szerelem és a vágy felnőtt életünk fontos részei, ám szülőként különösen ijesztő lehet ismét belevágni. Nem mindegy, valóban készen állunk-e arra, hogy erre az izgalmas útra lépjünk!
Miből tudja az egyedülálló szülő, hogy készen áll egy új kapcsolatra?
Ideális esetben a randevúzás nem egy hiányérzet betöltése, hanem egy olyan vágy, amely arra sarkall minket, hogy megosszuk mindennapi életünket egy szeretett személlyel.
- Már csak normális mértékig gondol a volt párkapcsolatára.
- Már el tudja képzelni az életét egy másik személlyel.
- Egésznek érzi magát egy potenciális partner környezetében.
- Egyszerűen csak beleszeret valakibe.
+1. Az új partnert el tudja képzelni a gyermeke körül.
Randi kihívások, amelyekkel az egyedülálló szülőnek meg kell küzdenie
- Aggodalom amiatt, hogy a gyermeke miként viszonyul az esetleges új partnerhez.
- Kínos érzés: A randevúzáshoz bizony vissza kell szokni, és idő kell a félelmek legyőzéséhez is.
- Nem tudja, hogy álljon neki a párkeresésnek. (Hagyományos kontra online társkeresés.)
- Aggodalom amiatt, hogy a randipartner mit szól ahhoz, hogy gyereke van. (Elutasítás, közöny vagy túlzott lelkesedés.)
- Nem tud időt szakítani a randevúkra, mert nehéz összeegyeztetni a gyerekneveléssel.
Az egyedülálló szülőként való randevúzással járó kihívások ellensúlyozásához figyeljünk oda mentális egészségünkre, és töltekezzünk gyermekünk szeretetéből.
Forrás: www.inverse.com
