Gyógyító kiskedvencek
Egy társadalmi izoláltságot vizsgáló felmérés szerint a korábbi erős közösségi hálózatok és kötelékek az elmúlt két évtizedben jelentősen meglazultak. A radikális kapcsolati változások miatt világszerte tapasztalható a tömeges elmagányosodás. A jelenséget a New York Times „magányjárványként”, újszerű népegészségügyi fertőző betegségként emlegette, melynek súlyos hatásai között tartható számon például a korai halálozás kockázatának növekedése is. De mi közük van mindehhez a kiskedvenceknek? Az alábbiakban ezt a kérdést igyekszünk körüljárni.
Nem titok, hogy a 65 évnél idősebbek több mint egyharmada, és a 85 éves korosztály majd fele egyedül él. A kutatások viszont nem győznek rámutatni arra, hogy a minőségi társas kapcsolatok jelentősen befolyásolják a mentális és a fizikai egészséget egyaránt. Azonban számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy a házikedvencek jelenléte az elmagányosodott emberek életében gyógyító jelleggel bír, és ezáltal a depresszió is csökkenhet.
Terápiás háziállatok
A nyugati országok számos egészségügyi intézménye felismerve ennek előnyeit, már több helyen beemelte a kiegészítő kezelési tervek közé a kiskedvencek nyújtotta terápiát. Az állattulajdonosok több mint 80 százaléka számol be arról, hogy kedvence társaságában kevésbé érzi magát elhagyatottnak. 54 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy a kedvencnek köszönhetően nagyobb motiváltságot érez magában arra, hogy aktív közösségi tag legyen, illetve, hogy új baráti kapcsolatokra tegyen szert. Ám sokan még akkor is erősen kötődnek kedves állataikhoz, ha éppen pezseg a társasági életük. Nem meglepő, hogy többen arról számolnak be, hogy amikor a csillogó szemű, négylábú családtagjuk önfeledt örömmel üdvözli a hőn várt gazdit, mérhetetlen nyugalmat éreznek. Az önzetlen szeretet négylábú képviselőinek jelenléte már önmagában elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy ne kelljen farkasszemet nézni a szorongással és a pánikrohammal.
Ugyanakkor a lovasterápia is valóságos csodaértékkel bír a fizikai és mentális betegségben szenvedő felnőttek és kiskorúak esetében egyaránt. Többen a szorongásos tünetek és speciális igények gyógyításában is az érzelmileg támogató állatok segítségét veszik igénybe. A legkedveltebb kiskedvencek között mind a mai napig élen jár a kutya és a macska. Természetesen emellett több állattípusban is örömünket lelhetjük – például: a nyúl, a madárfélék, a hüllők és a halak ugyancsak sokak kedvelt állatként vannak számon tartva.
Stresszcsökkentő gondoskodás
Eleve az állatokról való gondoskodás szükségessége enyhíti a depressziót, csökkenti stresszt és javítja a szív egészségét. A közvetlen közelünkben élő csodálatos lények az idők folyamán ráhangolódnak viselkedésünkre és az érzelmeinkre. A kutyák például több szót is képesek megérteni, ám leginkább olyan nem feltétlenül verbális kommunikációinkra reagálnak a legélénkebben, mint a hangszínünk, a testbeszédünk és a gesztusaink. Az ember legjobb barátjaként emlegetett kutya, igaz baráthoz méltó módon a szemünkbe néz, és megpróbálja felmérni az aktuális érzelmi állapotunkat – és esetenként azt is igyekszik ezzel a mustrával felmérni, hogy vajon mikor kerülhet sor egy sétára, vagy egy nassolásra.
A magányt enyhítő „missziójuk” mellett a négylábúak ösztönözhetik a testmozgást és öntudatlanul is igyekeznek életben tartani a játék örömét, mely megemelheti az ellazító és megnyugtató hatást keltő szerotonin és dopamin szintjét a szervezetben. A sokat sétáltató állattulajdonosok triglicerid- és koleszterinszintje is jóval alacsonyabb, mint a háziállattal nem rendelkező társaiké. Az idős állattulajdonosok pedig 30 százalékkal kevesebb alkalommal keresik fel a háziorvosukat. Mindezek tudatában egyetérthetünk az amerikai írónő, Rachel Lynn Solomon azon álláspontjával, mely szerint: vitathatatlan tény, hogy a kutyáktól (és persze más kedvencektől ugyanúgy) mindig minden jobb lesz.
