Hogyan védekezzünk a hőséggel szemben?
A hőség nyilvántartások óta a tavalyi év bizonyult az eddigi extrém hőség csúcsdöntőnek, ám egyre több előrejelzés szerint nem valószínű, hogy az eddig tapasztalt legmelegebb év rekordja nem lesz túlszárnyalva. Sőt, minden jel arra enged következtetni, hogy az idei évünk még az ezt megelőzőnél is melegebb lehet. Mit tehetünk, hogy megóvjuk magunkat a már-már fojtogatóvá váló hőségtől, rekordhőmérsékletektől?
Az optimista nézetek szerint nem kell aggódnunk, hiszen korábban is voltak hasonló jelenségek, melyekkel az emberiség és a bolygó is sikerrel megküzdött. Mások szerint viszont esélyes, hogy az idei nyár az elkövetkezőkhöz képest jócskán az elviselhető kategóriához sorolódik majd, ha a forróság „normálissá” válik. Az egyik klímaváltozási szolgálat szerint rekordot döntött a globális hőmérséklet – összevetve az 1940-ig visszanyúló rekordjelzések fényében, melynek következtében a levegő és a tengerfelszín hőmérséklete is melegebb lett. Az éghajlatkutató, és a C3S igazgatóhelyettese: Samantha Burgess felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben továbbra sem csökken az üvegházhatású gázok légkörbe juttatása, akkor a tavalyi és az idei év az elkövetkező esztendők „leghűvösebbjeként” lesz számon tartva.
A hőmérséklet lassan eléri a 1,5 °C-os emelkedést – az iparosodás előtti időszakhoz képest. E felett nem hunyhatunk szemet, hiszen egyre szaporodnak a hírek rekordhőség okozta balesetekről, betegségekről és halálesetekről egyaránt. Magyarországon a HungaroMet jelentése szerint az év eddigi legmelegebb napja szerdán, azaz 2024. 06. 19-én volt, amikor a maximum-hőmérséklet az ország szinte minden pontján 30 °C feletti volt.
Néhány alapvető javaslata, ami jól jön a szélsőséges melegben
Lehetőségeinkhez mérten maradjunk hűvös, árnyékos helyen, használjunk ventilátort és/vagy légkondicionáló berendezést. Az öltözködést illetően részesítsük előnyben a könnyű, jól szellőző, bő ruházatot. Óvjuk a bőrünket a száradástól (pl. spray vízpermet használata, nedves szivacs, frissítő mosakodás beiktatásával). Sokkal tudatosabban törekedjünk a hidratáltságra: fogyasszunk vizet még akkor is, ha nem vagyunk szomjasak, különösképpen olyankor, amikor többet tartózkodunk a szabadban vagy fizikai munkát végzünk. Mindig hordjunk magunknál vizet.
A Greenpeace azt tanácsolja, hogy amennyiben nem mindig csúszik a „sima” víz, érdemes olyan italokhoz folyamodni, melyek ugyancsak hatékonyan hidratálják a szervezetünket (pl. nem cukrozott gyümölcslevek, tea, tej stb.) Érdemes az edzéseket, nagyobb fizikai megerőltetést igénylő tevékenységeinket a nap hűvösebb időszakában végezni.
A saját magunkról való gondoskodás mellett fontos, hogy a szeretteinkre, a szomszédainkra, a környezetünkben élő idős emberekre is figyeljünk, hiszen a szélsőséges hőségben szükségük lehet a támogatásunkra.
Javasolt nyomon követni a meteorológiai szolgálat(ok) online módon történő hőhullám-figyelmeztetéseit, ahogy az egészségügyi minisztérium(ok) ide vonatkozó jelzéseit egyaránt. Érdemes kerülni a nagyobb mennyiségű alkoholos ital és a koffein fogyasztását is, ezek ugyanis vizelethajtó hatással bírnak és fokozzák a kiszáradást is. A folyadékfogyasztás mellett olyan ételeket részesítsünk előnyben a hőségben, amelyek kellőképpen hidratálnak, vagyis nagy százalékban tartalmaznak folyadékot (pl. görögdinnye, barack, szőlő, narancs; uborka, zeller, paradicsom; levesfélék).
Optimális megoldást kínál a hidegvizes lábáztatás, amely csökkenti a testhőmérsékletet és segít mérsékelni a boka- és lábdagadást. Ha nincs klímánk, akkor érdemes nyitva hagyni az ablakot és a levegő keringetése érdekében bekapcsolni a ventilátorokat – figyeljünk arra, hogy a ventilátor ne legyen a közvetlen közelünkben, helyezzük biztonságos távolságba.
