Húsvét és egyéb nyusziságok
Egyetérthetünk abban, hogy a húsvét a keresztény kultúrkör legnagyobb ünnepe. Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékezik a keresztény világ, ezzel zárul a nagyböjtnek nevezett negyven napos időszak, ekkor „szabad” először húst enni. Innen is ered a szavunk: húsvét.
De akkor hogy is jön ide a húsvéti nyuszi?
Mondhatjuk persze, hogy a lábán, de most inkább próbáljunk meg utána járni az okoknak. Merthogy a liturgiában nincs utalás nyulakra, pláne tojásokra.
A húsvéti ünnepkör, mint a tavaszvárás időszaka
A vallásos értelmezésen túl ilyenkor szokás a tavasz megérkezését, a megújulást ünnepelni, ilyenkor jön el a természet ébredésének időszaka, ilyenkor telik meg élettel újra minden. (És ilyenkor fagynak le az első virágok a barackfán, de ez tényleg csak részletkérdés…). A húsvét ráadásul általában egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi megemlékezésekkel, ünnepekkel.
Nyuszi-hopp, nyuszi-hopp, máris egyet elkapott…
A nyulat gyakorlatilag az ókortól kezdve a termékenység szimbólumaként tartjuk számon, egyértelmű szaporasága miatt a tavaszi termékenységi ünnepeken kiemelkedő szerepet kap. Mai napig fennmaradt népszerűsége vitathatatlan, bár a szerepe kialakulásának körülményei alapvetően tisztázatlanok, és történetének sok változata ismert.
Változatok egy témára
Az ősi germán mondavilág szerint a nyúl Eostre istennő hírnöke (innen az „easter” elnevezés), aki, ha kisgyereket lát, színes tojásokat hagy maga után. Ezeket a tojások aztán a gyerekeknek kell megkeresni.
Más források szerint Eostre egy sérült galambot mentett meg úgy, hogy nyúllá változtatta, aki viszont megtartotta tojásrakó képességét. Ezzel tökéletes magyarázatot találtunk arra, hogy a húsvéti nyuszi miért tojja a mai napig a színes tojásokat a gyerekek nagy örömére.
Ennek a történetnek egy kevésbé jól csengő változata is ismert, amely szerint nevezett istennő büntetésből változtatta nyúllá egyik galambját.
Nyuszis „dolgok” húsvétkor
Tehát amint az most kiderült: a húsvéti nyuszi tojja a piros tojást, hagyja az ajándékot a kertben a kicsiknek, és okoz fejfájást a nagyoknak, amikor az ünnepkör után nem tudnak mit kezdeni az ajándékba kapott élő kis nyuszival. Alapvetően jellemző és egyre elterjedtebb húsvét reggeli tevékenység a nyuszifészek építése a gyerekek számára, akiknek meg kell keresni a kertben, parkban, erkélyen – kinek mi adatik – a fészekbe rakott festett tojásokat, csokinyuszit, és egyéb apróságot.
Egy ötlet a végére
A húsvéti nyuszifészek keresést egy pici trükkel tudjuk emlékezetessé tenni a csöppek számára – ahogy azt annak idején édesanyám csinálta, és bizony a mai napig nem felejtettem el – vagyis, hagyjuk ott húsvéti nyulunk tappancsainak nyomát az ajándékok körül. Ehhez semmi másra nincs szükségünk, mint egy kartonból kivágott tappancs-sablonra és némi hintőporra. (Utána meg egy porszívóra természetesen, de az most nem is lényeges.) A sablont lehelyezvén a földre, ahol úgy gondoljuk, hogy járhatott a tojáshagyó – vagyis a fészek környékén, az oda vezető útján – leszórjuk a fehér hintőport.
Végül ott marad nekünk a sok-sok nyuszitappancs, és gyermekünk álmélkodó tekintete. Megéri!
