Karob, a „többkarátos” kakaó- és csokipótló
Számomra is hihetetlen, mennyire megváltoznak az ember étkezési szokásai, ha valamilyen ételintoleranciával küzd. Ha meg többel, akkor aztán fenekestül felfordul az élete, konyhája, addigi főzési „hagyományai”. És hát az alapanyagok is megváltoznak. Egyre csak gyűlnek és gyűlnek az újdonságok a konyhaszekrényben, virtuális szakácskönyvben.
Új fűszerek, lisztek, köretek, egyéb összetevők. Talán más már hallott róla, nekem teljesen újdonság volt a kakaó és csokoládé pótlására tökéletes karobpor.
De mi a csuda az a karob?
A karob a szentjánoskenyérfa termése. Ez a fafajta Kis-Ázsia területéről származik, de a mediterrán térség egész területén fellelhető. Dél-Európában is megterem.
Minek (és miért így) nevezzelek?
Nevét Keresztelő Szent Jánosról kapta, aki e növény termésén élt sokáig. A törökök kecskeszarvnak nevezik, mivel termése szarvra emlékeztet. Az angoloknál sáska fa, de nevezik méz-sáska fának is.
Paraméterek?
Az akár 10 méteresre is megnövő fa képes akár 100 évig is termést hozni. Az őszi virágzás után tavasszal „szüretelhetőek” 20 centiméteresre megnövő, barna színű, fényes, hüvelyes, kemény húsú, héjas termései. E termésben helyezkednek el lencsenagyságú, egyforma méretű, súlyú magjai. A java pedig csak ezután jön!:-)
No, akkor a színe-java!
Ezt a termést, vagyis a karobot megszárítják, majd őrlik, és mindenféle adalékanyag nélkül kerül a kedves vásárlók elé. A pirított őrölt por szinte megszólalásig hasonlít a kakaóra, ezért is helyettesíthető vele tökéletesen. Színe általában attól függ, melyik pörkölési szintet alkalmazzák a feldolgozása során. Sötét és világos árnyalata egyaránt létezik, hozzáértők szerint a világosabb a jobb minőségű.
Kakaó és csoki helyett – miért jobb a karob?
Akik szeretik, és semmi problémájuk nincs a kakaóval, csokoládéval, tehát sem az egészségüket, sem a ruhatárukat (pluszkilók formájában, persze:-)) nem veszélyezteti e barna finomságok fogyasztása, azokat nem akarnánk lebeszélni egyikről sem, de azért érdemes megfontolni a váltást. Akik pedig gluténérzékenyek, esetleg szeretnének odafigyelni az alakjukra, azoknak nyert ügyük van a karobbal.
Mert a karob a kakaóhoz képest…
… kisebb a zsír- (1 g/100 g) és energiatartalommal (222 kcal/100 g) bír.
… fehérjetartalmát nézve szintén kisebb értékeket mutat: 5 g/100 g.
… szénhidráttartalma ezzel szemben nagyobb (89 g/100 g), így külön édesíteni már nem szükséges.
… nem tartalmaz koffeint, és theobromint sem (ez a koffeinhez hasonlóan élénkítő hatású, csak nem a központi idegrendszeren keresztül hat, hanem a sima izomszöveteket lazítja el), így gyerekek is fogyaszthatják a belőle készült finomságokat. Emellett a „négylábú gyerkőcök”, vagyis a házikedvencek is kaphatnak karobbal készült jutalomfalatot.
… gluténmentes, így az erre érzékenyek, a cölikáliások is bátran tehetnek ebből a sütikbe, esti kakaónak szánt italba. De lehet parfék, sodók, fagylaltok, krémek alapanyag is. Édességét illetően nagyjából 1,5-szer nagyobb adagokat kell használnunk belőle, hiszen kevésbé édes.
… jó hír az arra érzékenyeknek, hogy laktózmentes is! Ez mellett még koleszterin- és nátriumszegény is!
Mire jó még a karobpor?
Nem csak a kakaó, csoki helyettesítésére alkalmas, hanem sűrítésre is. Mehet belőle gyümölcslevesekbe, gyümölcskészítményekbe. Az élelmiszeriparban is ez utóbbiak állagának sűrűségét szabályozzák vele. Nem csak gyerekeknek, hanem kisbabáknak is adható, vagyis inkább az ezzel készült tápszerek, rizskészítmények javasoltak nekik.
Egészségre gyakorolt hatása
Ha a fenti érvek mellett még többre van szükséged, hogy kipróbált a karobot, akkor eláruljuk, hogy ásványi anyagokban, élelmi rostban, kalciumban, A- és C-vitaminban rendkívül gazdag. És ezen felül még antioxidáns hatással is bír. De jó azért azt is tudni, hogy a kakaóhoz képest kevesebb foszfor, vas, niacin, cink és E-vitamin van benne.
És hogy jön ide az arany meg a karát? Egy kis érdekesség!
Azt már fentebb olvashattátok, hogy a termésben lévő magok egyforma súlyúak és méretűek. Így kiválóak voltak az arany és egyéb ékszerek mérésére. Már az ókortól használták mérőegységként, főként a Közel-Keleten. A görög keraton szóból alakult ki a ma is használt karát kifejezés.
Forrás: mindmegette.hu, piszenpisze.hu, biocity.hu
