Milyen lesz 2024 nyara a szakemberek szerint?
Sokak ajkáról felcsendülnek a nyarat üdvözlő és ünneplő kedves dalok, melyek a meleg időt és az azzal járó nyaralásokat, szórakozási lehetőségeket dicsőítik. Ám az elmúlt évek nyarait még az amúgy magukat melegimádónak tituláló emberek is szokatlanul forrónak tartották. Vajon idén milyen nyár köszönt ránk?
A The Copernicus Climate Change Service szakemberei arról számoltak be, hogy 2023 nyara az ötödik legmelegebb nyári szezonnak bizonyult, a maga 0, 83°C-kal magasabb átlag feletti hőmérsékletével. Megdöbbentő adatként szolgált az, hogy a tavalyi év augusztusa megdöntöttea globális melegrekordot (ami 0,71°C-kal melegebb volt az 1991 és 2020 közötti augusztusi átlagnál, és 0,31°C-kal magasabb, mint az előtte rekorddöntő 2016-os augusztus). A klímaváltozási szolgálat igazgatóhelyettese, Samantha Burgess arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a tudományos eredmények szerint továbbra is számíthatunk éghajlati rekordokra, valamint a szokásosnál intenzívebb szélsőséges időjárási eseményekre. Ezek pedig óhatatlanul éreztetni fogják a hatásukat mind az ökoszisztémában, mind pedig a társadalomban.
A CNET 2024 áprilisában arról tudósított, hogy az idei nyár perzselő lehet, mivel a klímaválság súlyos hőhullámokban is megmutatkozik. A tudósok megállapították, hogy 2024 februárja volt az eddigi legmelegebb február – legalábbis az 1940-es évig visszanyúló feljegyzések tükrében. Az iparosodás előtti szintekhez viszonyított 1,5 Celsius-fok fölé emelkedő (kritikus) hőmérséklet küszöbén, nagy eséllyel fogunk visszafordíthatatlan károkat tapasztalni bolygónkon. Mindez azzal fog járni, hogy sokkal rendszeresebben kell megküzdenünk a viharokkal, az árvizekkel, és a szárazsággal. A meteorológiai nyár beköszönte idén az átlagon felüli forróságot is magával hozza az előrejelzések szerint – jegyzi meg az AccuWeather.
Az extrém hőség Európát sem kíméli
A(z) Euronews 2024. május 27-i cikke szerint: Európára idén várhat a valaha tapasztalt legforróbb nyár. A folyamatos hőrekord-döntéseket egyszerűen lehetetlenség figyelmen kívül hagyni. A Németországban és Európa északi országaiban lakó emberek (is) szembe kell nézzenek a szokatlanul magas várható hőmérséklettel.
Meglehet, hogy a hőhullámok miatt a párizsi olimpiai játékok is veszélyeztetve lesznek. A tavalyi spanyolországi kánikulát követően egy újabb köszönthet az emberekre. Európa több városában már most elkezdődtek a szélsőséges hőmérséklethez való alkalmazkodás előkészületei és óvintézkedései.
Tamsin Green, a Weather and Radar meteorológusa megjegyezte, hogy az időjárás olyan rendkívülivé és kaotikussá vált, hogy ma már nehéz hónapokkal és hetekkel (sőt, olykor napokkal) előre pontosan megjósolni azt, hogy mire számíthatunk. A meteorológusok azonban mentőövet találnak az időjárási modellek megnézésében, valamint az általános tendenciák adataiban. Azonban arra is emlékeztetnek bennünket, hogy az előrejelzések csak átlagokat tárnak fel, így bármikor előfordulhatnak jelentős ingadozások vagy akár szélsőségek is.
Mik lehetnek időjárás-befolyásoló tényezők Európában?
Több tényező együttese befolyásolja változékony időjárásunkat, ezek között viszont élen járnak az El Nino és a La Nina néven futó éghajlati jelenségek- ami döntő fontosságú a globális időjárási és hőmérsékleti minták meghatározása esetében. Ugyanakkor elkerülhetetlen a „dominóeffektussal” való szembenézés, mivel ennek hatására, ami a világ egyik helyén jelentkezik időjárási jelenségként, az a bolygó másik oldalán lévő viszonyokra is rányomja a bélyegét. Példaként: ha valahol megnövekedik a csapadék mennyisége, az egy másik helyen a csapadék csökkenését fogja magával hozni. Az EU klímaügynöksége és a Meteorológiai Világszervezet egyhangúan hívja fel a figyelmet arra, hogy 1991 óta Európa a globális átlag kétszeresére melegedett. Egyetlen földrész sem kivétel az éghajlatváltozás következményeitől, így többet kell tenni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.
