2024.05.17. 15:38:26 6395 228

Új járványok jönnek-mennek
A hír elolvasásával 500 Ft-tal növelheted a nyereményedet. Ha tag vagy, jelentkezz be, ha új vagy, regisztrálj itt (ingyenes)!

“Új és újabb járványok mindig jönnek, aztán mennek is…” Fogalmaztak a Nemzeti Biotechnológiai Információs Központ (NCBI) által 2020-ban közzétett tanulmányban a kutatásvezetők. Ugyanakkor hozzáfűzték azt is, hogy mindig résen kell lenni, felkészülten várni a következő járvány felbukkanására. Hogy ez a folyamatos készenléti állapot mennyire fontos, azt a legutóbbi világjárvány alatt volt lehetőségünk megtapasztalni. Mindebben kiemelt szerephez jut a molekuláris és celluláris endokrinológia.

Járványhelyzet Fotó:123rf.hu - PROAKTIVdirekt Életmód magazin és hírek - proaktivdirekt.com Járványhelyzet Fotó:123rf.hu

Emberi létezésünket formáló betegségek

A sokak által ismert és kedvelt, Homérosz által megörökített trójai háború története egy járványt is megörökít. Ez az istenek büntetéseként tárgyalt járvány csak áldozathozatal révén fékezhető meg. A 21. századi NCBI-kutatók szerint ma sincs ez másként, hiszen ahogyan az a homéroszi leírásban szerepel: sajnos egyetlen járvány megszüntetése sem lehetséges áldozatok, áldozathozatal nélkül. Ennek megértése érdekében meg kell ismerkednünk a járványok mibenlétével, melyek elsődleges kiváltó okai között: a zsúfolt városi környezet és az utazás is felelősségre vonható.

A járványok akkor ütötték fel a fejüket, amikor szervezett társadalmak, városi környezetek jöttek létre – elsőként a görögöknél. Az emberek szoros egymás mellett élése már a korai időkben „járványmágnesként” funkcionált. Jared Diamond evolúcióbiológus és élettanprofesszor egyik ismeretterjesztő bestsellerében: a „Guns, Germs and Steel” – magyar címen: „Háborúk, járványok, technikák” – úgy fogalmaz, hogy a városi élet és a háziasított jószágok végzetes ajándéka az emberek számára a fertőző betegségek. Ezek között is a kanyaró, a tuberkulózis, a himlő, a tífusz, a pestis, a kolera, az influenza, a perussis (szamárköhögés), a malária, az AIDS, a SARS, a Zika-vírus vagy a legutóbbi: a COVID-19. Az állatállomány melletti élés, illetve az attól függés (lásd élelem) utat nyit az állatról emberre terjedő kórokozóknak, vírusoknak, baktériumoknak, parazitáknak és a járványoknak egyaránt.

Az evolúcióbiológus szerint a késői történelem legnagyobb „hóhérai” mind állati eredetű ragályos betegségekként tarthatók számon. Ezekről a betegségekről már azt is tudjuk, hogy a II. világháborúig a háborúkban terjedő kórokozóknak klasszisokkal több áldozata volt, mint a háborús sérüléseknek.

Máthé-Shires László „A trópusi betegségek” c. írásában megjegyzi, hogy amikor felvetődik a kérdés, hogy melyik a Föld legveszélyesebb állata (?), akkor a legtöbben nem az anopheles szúnyog nevével hozakodnak elő. Pedig ez a maláriaterjesztő ízeltlábú a kőkortól kezdődően az emberiség halandóságának majd harmadáért felelős. A szúnyogok a malária mellett még olyan trópusi betegségeket is terjesztenek, mint az elefantiázis és a sárgaláz.

Mi lehet a tanulság?

A trójai járvány mellett érdemes említést tenni az akkori lakosság egynegyedét követelő athéni tífuszról, a jusztinianusi pestisjárványról, a középkor leghírhedtebb, több millió ember halálát okozó „hóhérról”, a fekete halálként is emlegetett pestisjárványról. Ugyanakkor a modern orvostudomány sem tudta elejét venni olyan újkori pandémiáknak, mint a New York-i kolerajárványok, az 1918-as spanyolországi és az 1957-es ázsiai influenzajárványok. Továbbá az 1980-as és 2010-es AIDS-, SARS- és Zika-járványok. Ezek a fertőző betegségek az emberáldozatok mellett a gazdasági szférában is jelentős károkat okoztak. A kutatók előrejelzése szerint az, hogy újabb – akár globálissá duzzadó – járványok rontják ránk az ajtót, nagy eséllyel bekövetkezhet. Ebben pedig nagy befolyása lehet a népességmozgásoknak, valamint az éghajlatváltozásnak.

A tudósok szerint a „mit tehetünk?” kérdésre adott válasz az lehet, hogy: első körben elfogadjuk, a járvány az emberi élet(berendezkedés) egyik ténye. Másrészt, le kell vonnunk a tanulságokat és tapasztaltabban, több tudással a birtokunkban készülni egy potenciális új járvány színre lépésére. Ezt egészségügyi rendszerekkel, kutatási infrastruktúrákkal érhetjük el.

A kötvényt egy héten belül küldjük e-mailen a neked@proaktivdirekt.com címről. Kérjük tedd ezt a címet a leveleződ címjegyzékébe, hogy megkapd. Elolvastam és elfogadom a biztosítási feltételeket, igénylem az ingyenes Colonnade baleset-biztosítást. Hozzájárulok, hogy az Colonnade vagy megbízottja a biztosítási ajánlataival telefonon megkeressen. Hozzájárulásodat visszavonhatod a Colonnade címére (1388 Budapest, Pf. 14.) küldött levélben vagy telefonon: 801-0801. Letöltöm a biztosítási feltételeket.

Ha tetszett, kedveld:  |  Ha nem tetszett, írd meg miért nem!

Oszd meg a cikket és nyerj...

További cikkek a témában

Melegítő tavaszi édesburgonya-krémleves gyömbérrel és kókusztejjel

A tavasz kiszámíthatatlan — egyik nap virágillatú napsütés, másnap ködös, szeles hűvösség. Az ilyen időszakokban a lelkünk és a testünk is egy kis extra melegségre vágyik. Habár a téli nehéz ételek ideje már elmúlt, mégis jól esik valami melengető, mégis könnyed fogás. Ez a selymes édesburgonya-krémleves épp ezt nyújtja: melegséget, táplálást és egy kis egzotikus csavart is a gyömbér és kókusztej jóvoltából.

Egy csepp esély – 50 éves a magyarországi újszülöttkori szűrés

Minden ezredik újszülöttet érinthet valamilyen ritka betegség, és ezek között csaknem 30 olyan van, amelynek korai felismerésére Magyarországon már 1975 óta működik országos szűrőprogram. Az elmúlt fél évszázadban a szűrőközpontokban – 2007 óta Budapesten a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján és a Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján – több mint 5,6 millió újszülött vérmintáját elemezték, és 3289 olyan gyermeket szűrtek ki, akiknél már az előtt megkezdhették a kezelést, hogy a betegség tünetet okozott volna.

Tavaszi szépségrutin hűvösebb napokra – így ápold bőröd májusban is

Májusi virágzás ide vagy oda, a tavasz nem mindig szól napsütésről és langyos szellőről. A hűvösebb, szelesebb napokon a bőrünk könnyen kiszáradhat, érzékennyé válhat, vagy épp zsírosodni kezdhet a fűtött terek, szél és hőmérséklet-ingadozás miatt. Épp ezért a tavaszi szépségrutin sem lehet egy az egyben a nyári előfutára – finomhangolásra van szükség.