Pszichológia

Az év eleje sokszor nem a friss lendületről szól, hanem a fáradtságról, a túlcsorduló gondolatokról és az „újra kellene kezdeni” nyomasztó érzéséről. Januárban még velünk van az ünnepek utózaja, miközben már teljes gőzzel pörögnek a hétköznapok.

Tovább

Az ünnepek előtti, alatti, közötti időszak sokszor inkább tűnik maratonfutásnak, mint békés készülődésnek: ajándéklisták, határidők, teendők, családi egyeztetések és persze a mindennapi munka mellé beszorított „majd este még elintézem” feladatok. Ilyenkor hajlamosak vagyunk úgy érezni, hogy ha megállunk, elmaradunk; ha lelassulunk, még nagyobb káosz vár ránk.

Tovább

Az ünnepi időszak sokszor egyszerre áldás és próbatétel: miközben mindenki a meghitt pillanatokat hajszolja, valójában egyre több feladat, elvárás és határidő szorít. Könnyű elveszni a tennivalók listájában, és közben szem elől téveszteni a lényeget: hogy a karácsony nem a tökéletességről, hanem az együtt töltött időről szól.

Tovább

Reggel eldöntjük, mit vegyünk fel. Útközben kiválasztjuk a zenét. Napközben válaszolunk, mérlegelünk, egyeztetünk, újratervezünk. Mire este hazaérünk, gyakran nem egy konkrét feladat fáraszt el minket, hanem az, hogy egész nap döntéseket hoztunk. Láthatatlanul, folyamatosan. A mentális túlterheltség egyik legcsendesebb forrása éppen ez: a választás kényszere.

Tovább

A „ghosting” sajnos ma már annyira elterjedt jelenség, hogy sokaknak nem is kell magyarázni: amikor valaki hirtelen, minden előjel nélkül eltűnik az életedből, egyszerűen felszívódik, mintha soha nem is létezett volna.

Tovább

Az ünnepek közeledtével nemcsak a bevásárlólisták hosszabbodnak, hanem sokszor a feszültség is nő a párok között. Miközben mindenki a „tökéletes karácsony” megteremtésére törekszik, könnyen előfordulhat, hogy a nagy igyekezetben éppen egymásra jut a legkevesebb figyelem.

Tovább

Ősszel, amikor a napok rövidebbek, a reggelek pedig egyre hűvösebbek, sok szülő tapasztalhatja, hogy egy kicsit kimerültebb, fáradtabb, vagy épp ingerlékenyebb a megszokottnál. Az iskolakezdés, a különórák, a házimunka és a munka összehangolása gyakran elég stresszes lehet, és ilyenkor könnyen észrevétlenül kialakulhat a szülői kiégés.

Tovább

A legtöbben menekülünk előle. Az unalom szinte a modern kor legnagyobb ellensége: a telefonunk mindig kéznél van, a zsebünkben ott egy egész világnyi inger, ami azonnal elűzi a csendet. Mi lenne, ha az unalomra nem ellenségként, hanem szövetségesként gondolnánk? A pszichológiai kutatások szerint a semmittevésnek meglepően sok előnye van — különösen akkor, ha teret hagyunk neki.

Tovább

A legtöbb diéta azzal foglalkozik, mit egyél, mit ne, és hogyan alakítsd át a tested. Mi lenne, ha most az elmédet tisztítanád meg? A „csenddiéta” nem a kalóriákról, hanem a mentális zaj csökkentéséről szól – arról, hogy kiszűrd a túlterhelő információkat, és megtanuld újra hallani a saját gondolataidat.

Tovább

A quinoa az utóbbi évek egyik legnépszerűbb „szuperélelmiszere” lett – nem véletlenül! Ez az apró mag tele van fehérjével, rosttal, vas- és magnéziumtartalma pedig igazi energiabomba a szervezet számára. Ráadásul gluténmentes, így azok is bátran fogyaszthatják, akik érzékenyek a gabonákra.

Tovább

A mai gyors tempójú, üzenetfüggő világban sajnos egyre gyakoribb, hogy valaki minden magyarázat nélkül felszívódik az életünkből. Ez a jelenség – a ghosting – nemcsak kellemetlen, de érzelmileg is megterhelő lehet, hiszen hirtelen ott találjuk magunkat kérdésekkel, bizonytalansággal és értetlenséggel.

Tovább

A meditáció sokáig misztikus, elérhetetlen dolognak tűnt. Keresztbe tett lábak, tökéletes nyugalom, kiürített gondolatok. A valóság azonban ennél sokkal egyszerűbb – és sokkal emberibb. A meditáció nem teljesítmény, hanem találkozás önmagunkkal, és kezdőként épp az a legfontosabb, hogy elengedjük az elvárásokat.

Tovább

Karácsonykor mindenki szeret valami személyeset adni, ami nem csak egy gyorsan levadászott ajándék a bevásárlóközpont polcáról. Ilyenkor kerül elő a legkedvesebb, legszívhezszólóbb meglepetés: a saját kezűleg készített finomság.

Tovább

Az ünnepi időszak általában a családról, a közös vacsorákról és a zsúfolt nappaliról szól – ezért sokan magányosnak érzik magukat, ha decemberben egyedül maradnak. A társadalmi elvárások azt sugallják, hogy ilyenkor csak a nagy, zajos együttlétek a „normálisak”, pedig a csendes, önmagunkkal töltött ünnep is lehet tartalmas, meghitt és gyógyító.

Tovább

Az ünnepi időszak sokszor egyszerre áldás és próbatétel: miközben mindenki a meghitt pillanatokat hajszolja, valójában egyre több feladat, elvárás és határidő szorít. Könnyű elveszni a tennivalók listájában, és közben szem elől téveszteni a lényeget: hogy a karácsony nem a tökéletességről, hanem az együtt töltött időről szól.

Tovább

A testvérkapcsolat különleges kötelék: egyszerre lehet a legszorosabb barátság és a legnagyobb rivalizálás színtere. A gyerekek közti civakodás, versengés, apró féltékenységek természetes részei a fejlődésnek — hiszen így tanulják meg a határaikat, az érzelmek kezelését és az együttműködést is.

Tovább

Vannak az életünkben olyan helyzetek, szituációk, amikből nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk kilépni. Valamiért nem hagyja a lelkünk, lelkiismeretünk, vagy egyszerűen csak a nem-et mondani képtelen személyiségünk, hogy változtassunk ezen. De ha gyötrődünk miatta, biztos, hogy minket szolgál ez a helyzet?

Tovább

A boldogság nem mindig hangos nevetésben vagy hatalmas pillanatokban mutatkozik meg — gyakran apró, hétköznapi jelekben bújik meg. Például abban, hogy nyugodtan ébredsz, és nem azonnal a telefonodért nyúlsz. Vagy abban, hogy élvezed a reggeli kávéd ízét, mert van időd rá.

Tovább

Reggel a kávé fölött még könnyedén döntünk: melyik bögrét válasszuk, milyen cipőt vegyünk fel. De estére már az is nehéznek tűnhet, hogy mit főzzünk vacsorára. Nem lustaság ez, hanem egy valós, tudományosan is alátámasztott jelenség: a döntésfáradtság.

Tovább